Többszintű metamodellezést támogató vizualizációs minták

Napjainkban az ipar által megfogalmazott igények a modellalapú szoftverfejlesztés területén a korábbi megoldásoknál rugalmasabb, ugyanakkor szigorúbb módszereket követelnek. Egyre inkább elvárás, hogy a specifikáció lépésenkénti finomítását a fejlesztési folyamat során könnyen és folyamatosan tudjuk elvégezni a modellek dinamikus módosításával. Számos olyan klasszikus modellezési módszer van, ami a kétszintű megközelítést támogatja. Ezek a megoldások azonban nehézkesek az ipari követelmények követésében, rugalmatlanok és a kiegészítő, komplex összefüggések gyakran csak erőltetve adhatóak hozzá a modellekhez. A módszer rugalmatlanságát feloldja, ha többszintű metamodellezést alkalmazunk, ahol a szintek jobban megfeleltethetőek a valóságban megjelenő absztrakciós szinteknek. A többszintű metamodellezés ugyanakkor több új problémát is felvet, sőt, magának a példány - típus kapcsolatnak az újragondolását is szükségessé teszi.

Az elmúlt évtizedben számos olyan megközelítés jelent meg a szakirodalomban, amely a többszintű metamodellezés elveinek kidolgozását, pontosítását célozta meg. A területen ugyanakkor ennek ellenére nincsenek még széles körben elfogadott alapelvek, minden megközelítés más-más funkciókat támogat. Ebben a dolgozatban olyan átalános problémákat mutatok be, amelyek tervezési időben jelenhetnek meg a többszintű metamodellek szerkesztése közben. Ezek a problémák nehézzé és kényelmetlenné tehetik a modell szerkesztését, főleg ha egy szöveges nyelven keresztül próbáljuk meg szerkesztetni azt. A problémákra olyan vizualizációs mintákat mutatok be, amelyek egy valós specifikációban megjelenő absztrakciós szintekhez jól illeszthetők és ezekkel jól kihasználhatók a többszintű metamodellezés előnyei.

Dolgozatom célja a többszintű metamodellezés vizualizálása területen végzett kutatásom részleteinek ismertetése. A dolgozatban a kapcsolódó szakirodalom és az elméleti háttér bemutatását követően ismertetem a többszintű modellezést támogató, általam kidolgozott vizualizációs mintákat. A dolgozat nem korlátozódik a megoldás elméleti bemutatására, a gyakorlati megvalósítás részleteit is ismerteti. A gyakorlati megvalósítás során az AUT tanszéken fejlesztett Dynamic Multi-Layer Algebra (DMLA) megközelítést vettem alapul, ami egy szöveges szakterület specifikus nyelvet használ (DMLAScript) a modellek szerkesztési folyamatának leegyszerűsítésére. A DMLAScript ugyanakkor nem ad rugalmas lehetőségeket például a folyamatosan változó követelmények követésére. Egy olyan koncepciót mutatok be, amely elősegítheti a dinamikus metamodellezés folyamatát a DMLA-n belül, illetve megkönnyítheti a modellek szerkesztését egy magasabb absztrakciós szinten. Fontos kiemelni, hogy a kidolgozott koncepciók nem csupán a DMLA megközelítéshez illeszthetők, hanem más többszintű megközelítéshez is. A dolgozat végén esettanulmányokat mutatok be, amelyekkel jól szemléltethetők a kidolgozott vizualizációs koncepció előnyei.

szerző

• 
  Bácsi Sándor
  Mérnök informatikus szak, mesterképzés
  mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

• 
  Dr. Mezei Gergely
  egyetemi docens, Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék