Eszközgazdálkodási módszerek vizsgálata
Összefoglaló
Napjainkban a villamosenergia-rendszerben üzemelő eszközeink nagy része eléri a telepítéskor tervezett élettartamának a végét, ezért fontos feladattá vált a szolgáltatók, illetve az üzemeltetők számára, hogy kiemelten kezeljék ezen berendezések aktuális állapotát.
Az asset management, magyarul eszközgazdálkodás célja, hogy meghatározza a teljes eszközpopulációra az elvárt megbízhatósági szint figyelembe vételével a szükséges ráfordítások és karbantartások mennyiségi és minőségi követelményeit, továbbá megalapozza a szükséges karbantartás és csere döntéseket.
Az évek során különféle módszereket dolgoztak ki, melyek segítségével lehetőség nyílik a villamosenergia-rendszer elöregedett és meghibásodott berendezéseinek elemzésére, hibastatisztikák készítésére. Ezen modellek révén, becslést adhatunk a jövőbeni meghibásodások időpontjára, ezáltal növelve a megbízhatóságot, és segítve a hálózat üzemeltetők és szolgáltatók munkáját.
A berendezés megtervezése, legyártása, beszerzése, majd üzembe helyezése után elkezdődik az eszköz életciklusa, melynek hatására elkezd öregedni, visszafordíthatatlan változások alakulnak ki benne, illetve üzemelési képességei romlanak, ezért hamarosan felmerül az igény a karbantartására. Különféle stratégiák alakultak ki a gyakorlatban, hogy minél hatékonyabban és gazdaságosabban valósítsák meg a meghibásodott eszközök kivételét a hálózatból.
TDK dolgozatom középpontjában a karbantartási metódusok elemzése, összehasonlítása, értékelése, illetve a különféle eszközgazdálkodási módszerek bemutatása áll.
szerző
-
Irinyi Dorián
Villamosmérnöki szak, alapképzés
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Cselkó Richárd
adjunktus, Villamos Energetika Tanszék
