Automatikus módszer mikroaneurizmák szemfenéki felvételeken történő detektálására
Az automatizált rendszerek egyre nagyobb és nagyobb szerepet kapnak napjainkban, s ez a tendencia érvényesül az egészségügyi szektorban is: az orvosi diagnosztikai szoftverrendszerek használata növekvő mértéket ölt. A helyes diagnózis felállítását a páciensről készített különféle felvételek segítik, legyen szó akár röntgen-, ultrahang vagy szemfenék vizsgálatról. A felvételek kézzel történő kiértékelése igen lassú és költséges folyamat, mely során az emberi tényező is jelentős szerepet játszik. Emiatt is válik egyre általánosabbá az orvosok munkájának különféle szoftveres kiértékelő rendszerekkel történő támogatása, mind időt, mind anyagi javakat megspórolva ezzel.
Magyarországon az elmúlt években a diabétesz népbetegséggé vált, a 20 és 69 év közötti lakosság mintegy 7.6%-át érintve. Ezen betegség szövődményei gyakran a látás romlását eredményezik, egyes esetekben akár vakságot is okozva. Emiatt is kitűzött cél egy diabétesz szűrőprogram kialakítása Magyarországon. Ez fontos megoldandó feladat: a legtöbb esetben a beteg az orvoshoz fordulásakor már kezdődő szemészeti szövődményekkel rendelkezik. A szövődmények ugyanakkor megfelelően korai felismerés esetén jól kezelhetőek, illetve a súlyosbodásuk megakadályozható.
A cukorbetegség egyik első és jellegzetes tünete a mikroaneurizmák megjelenése a retinán, melyek időben történő felismerése nagyban hozzájárulhat a cukorbeteg személy megfelelő időben elkezdett kezeléséhez. A mikroaneurizmák apró hajszálértágulatok, melyek a meggyengült érfal miatt könnyen megrepedhetnek, bevérzéseket okozva ezzel. A hajszálértágulatok a szemfenéki felvételeken apró, pontszerű, gyakran nehezen felismerhető foltokként jelennek meg. Emiatt fontos tehát az orvosok munkájának megkönnyítése, jelölteket állítva a lehetséges mikroaneurizmákra. Niemeijer [1] megállapítása szerint az orvosok átlagos hibája 1 hamis jelölt képenként. Ennek megközelítése érdekében cél a minél hatékonyabb és pontosabb algoritmusok fejlesztése.
Dolgozatomban először röviden áttekintem a napjainkban alkalmazott mikroaneurizma-kereső algoritmusokat és kitérek a feladat nehézségeire, annak megoldása során felmerülő problémákra. Ezután egy saját, a lokális gradiens-vektorok kiértékelésén alapuló módszert tárgyalok. Elemzem az ezen algoritmussal elért eredményeket, és dolgozatomat jövőbeni fejlesztési lehetőségekre való kitekintéssel zárom.
szerző
-
Fegyver Zoltán
egészségügyi mérnöki
nappali
konzulens
-
Dr. Pataki Béla
egyetemi docens, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
