Aláíráshitelesítés online és offline minták együttes vizsgálatával
Az aláírás mint biometrikus azonosítási mód, már több évszázados múltra tekint vissza, s máig ez a legszélesebb körben elismert módja a személyazonosság igazolásának. A bankok, pénzügyi vállalatok írásszakértők alkalmazásával biztosíthatták csak a csalások, visszaélések kiszűrését. Az informatikai tudományok előrehaladásával azonban igény formálódott automatikus aláíráshitelesítő rendszerek kifejlesztésére.
Az aláíráshitelesítő rendszereket két csoportra bonthatjuk az aláírások regisztrálásának módja szerint. Ez a két csoport: az online és az offline. Az offline rendszerek esetében csak az aláírás statikus képe áll rendelkezésünkre, míg az online rendszerek számára dinamikus jellemzők adják a bemenetet.
Bár a két területet már sokan vizsgálták, közöttük az átjárhatóság vizsgálatát mind a mai napig csak kevesen tárgyalták. A két módszer egymásra való hatásáról csak kevés eredmény áll rendelkezésünkre. Joggal merülhet fel az igény, hogy offline aláírásokat akarunk online referencia-aláírások alapján, vagy éppen online aláírásokat akarunk offline referencia-aláírások alapján hitelesíteni.
Dolgozatomban ezt a témát vizsgálom. Számos módszert megvizsgálok, melyek az offline-online átjárhatóságot hivatottak megoldani. Ezeket a módszereket mérésekkel validáltam több adathalmazon is. Eredményeimet más nemzetközi kutatással is összevetem.
Amennyiben ezek a módszerek kifinomultabbá válnak, a hétköznapi életben is új lehetőségeket nyithatnak, mivel így az üzleti szereplők régi offline aláírásokat hitelesíttethetnének a mai online aláírások alapján, vagy akár mai online aláírásokat a régi offline aláírások alapján.
szerző
-
Szinyéri Bence
Mérnök informatikus szak, alapképzés
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Kővári Bence
docens, Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék
