Valós idejű lekérdezések megvalósítása vállalati felhő megoldás segítségével
Adatbázisnak nevezzük az adott formátum és rendszer szerint tárolt adatok együttesét. Az adatok egymáshoz rendelése szempontjából négyféle adatbázis típust különböztetünk meg: hierarchikus adatmodellt, hálós adatmodellt, relációs adatmodellt, objektum orientált adatmodellt. Az adatbázisok különböző sémák szerint építhetők fel. A séma az adatbázis logikai felépítését adja meg, meghatározza, hogy hogyan legyenek az adatok eltárolva és hogyan legyenek közöttük a kapcsolatok kialakítva.
Munkám során a SAP HANA felhő alapú in-memory adatbázist használom, ami egy olyan rendszer, ahol a számítási erőforrások, tárolási kapacitás, hálózati sávszélesség az interneten keresztül vehető igénybe. Az in-memory adatbázisok a relációs adatbázisokkal szemben sokkal gyorsabbak, mivel mindent a memóriában tárolnak, ennek következtében feldolgozáskor nem kell a lassú merevlemezen műveletet végezni. A HANA segítségével lehetőség van alkalmazások fejlesztésére és futtatására, valamint adatok elemzésére valós időben, mivel minden műveletet a felhő memóriában végez el a rendszer.
Egy nagyságrendileg 100.000 rekordos mintaadatbázison szeretnék olyan szűréseket, számításokat és összetett lekérdezéseket futtatni, melyek futási ideje több perc, vagy akár óra is lehet típustól függően egy hagyományos háttértárat használó relációs adatbázis-kezelő esetén. Célom ezen lekérdezések idejének valós időben (maximum néhány másodperces válaszidővel) történő megválaszolása a felhő alapú megoldás használatával. Ahhoz, hogy ezt meg tudjam valósítani az adataim tárolási struktúráját úgy kell átalakítanom, hogy azokat el tudjam helyezni egy felhő alapú in-memory adatbázisba. Annak érdekében, hogy minél alacsonyabb válaszidőt érjek el a struktúra és a lekérdezések további optimizálására is szükség van, mivel csak így lehet a SAP HANA nyújtotta teljesítményjavulást maximálisan kihasználni.
Célul tűztem ki továbbá az elérhető leggyorsabb megoldás teljesítményének becslését megfelelő modell alkalmazásával. A modell kidolgozása után annak validációját az erre a célra kialakított tesztkörnyezetben végzem el mérések végrehajtásával. Az elérhető gyorsulás mértékét a szabványos háttértáron futó adatbázis-kezelő teljesítményével is összehasonlítom egy MS-SQL adatbázis alapú tesztrendszer használatával.
