Monitorozó utak fizikai korlátainak vizsgálata
Az elmúlt néhány évben a WDM-hálózatok bevezetése óta a hibaészlelés és hibalokalizáció egy fontos feladattá vált a nagy megbízhatóságú hálózatokban. A monitorozó út (m-trail) alapú, optikai réteget figyelő sémák ígéretesnek mutatkoznak az egyszeres linkhibák egyértelmű azonosításban. Az m-trail-koncepcióval kapcsolatos széleskörű kutatások ellenére [1,2] a megvalósíthatóság szempontjából még nem vizsgálták meg a témát.
A transzparens optikai hálózatokban az optikai/elektronikai/optikai (O/E/O) felújítás hiánya miatt a terjedési távolság nő, ami a fizikai korlátok felhalmozódásához vezet. Ennek eredményeképpen a fényúton nem megfelelő átviteli minőség (QoT – Quality of Transmission) jelentkezik, amit tipikusan bithiba arányban mérünk (BER – bit error ratio). Emellett a transzparens optikai hálózatokban egyetlen hiba (pl. vezetékszakadás) is nagy számú redundáns hibajelzést vonhat maga után, ami nem csak a vezérlési sík kezelési költségét növeli, hanem a hibahely-azonosítást is nehezíti [2]. Ebből is látható, hogy a gyors és pontos hibalokalizáció fontos feladat a teljesen optikai hálózatokban.
A dolgozatban megvizsgáljuk az m-trailek felhaználhatóságának fizikai korlátait, főkent az egyes m-trailek lehetséges maximális hosszára helyezve a hangsúlyt. Ezután tanulmányozzuk a hosszkorláttal ellátott m-trail hálózatok tervezését. Ajánlunk egy új heurisztikát a kapcsolódó optimailázálási probléma megolldására, és megmutatjuk, hogy a feladat hogyan kapcsolódik a csoporttesztelés-elmélethez. Számos szimulációs eredmény került implementálásra a VPI Transmission Maker Simulation Tool-ban [3], a különböző m-trail-hosszokhoz tartozó kvalitatív paraméterek megfigyelésére. A szimulációk során megmutatjuk, hogy out-of-band monitorozás esetén 15000 km-es m-trail-hossz is előfordulhat.
szerzők
-
Sarvghad Moghaddam Ehsan
mérnök informatikus
nappali -
Hosszu Éva
alkalmazott matematikus
nappali
konzulens
-
Dr. Tapolcai János
egyetemi tanár, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
