Regisztráció és bejelentkezés

Pont-multipont optikai hozzáférési hálózati architektúrák analitikus összehasonlítása és költségelemzése

Az örökké növekvő sávszélesség igények költséghatékony kiszolgálására ma az egyik legígéretesebb megoldást az úgynevezett pont-multipont optikai hozzáférési hálózatok jelentik. A cél a munkám során ezen hálózati architektúrák összehasonlítása volt az egy felhasználóra jutó költségük alapján. A vizsgálatok során figyelembe vettem, hogy a felhasználószám növelésével nem növekszik arányosan a teljes sávszélesség igény, mivel az egyre növekvő felhasználószám mellett egyre jelentősebbé válik az a kapacitásbeli nyereség, amelyet a hálózatot éppen nem használó végpontok jelentenek.

A pont-multipont hálózatok közös jellemzője, hogy a központ és egy, az előfizetőkhöz közel elhelyezett elosztó/koncentráló egység közötti összeköttetés osztott közegnek tekinthető. A feladat megoldásához először meg kellett ismernem a vizsgálandó és összehasonlítandó optikai hozzáférési hálózati technológiákat. Az osztott közeg hozzáférési módja alapján a következőképpen csoportosíthatók a hálózatok: időosztásos, hullámhossz osztásos vagy ortogonális frekvenciaosztásos közeg hozzáférésű hálózat. Ezeken az alapvető hozzáférési módokon felül további hibrid megoldásokat is tanulmányoztam, amelyek az előbbi technológiák ötvözéséből adódtak.

Az eltérő technológiák különböző bitsebességeket és különböző maximálisan megengedhető felhasználószámot biztosítanak az osztott közegen. Megvizsgáltam a végpontok forgalmának statisztikus multiplexálásával megtakarítható sávszélességet és költséget. Ehhez szükséges volt a felhasználók forgalmát modelleznem. A dolgozatban a felhasználókat kétállapotú ON-OFF forrásokként írtam le, így egymástól független folyamatok összegeként az aggregált átviteli sebességüket közelíteni tudtam a normális eloszlás segítségével. Ilyen módon adott konfidencia-intervallum mellett becslést lehet adni az osztott közeg ekvivalens kapacitására, azaz meghatározni, hogy p<1 adási valószínűséggel rendelkező végpontok esetén egyszerre mennyi végpont szolgálható ki az adott aggregált sávszélességgel. Végül a hálózat teljes költségének és a statisztikus multiplexálással kapott felhasználószámnak a hányadosa megadja az egy felhasználóra jutó hálózati költséget.

A munkám utolsó részében különböző hálózati megoldások összehasonlítását végeztem el és eredményeit értékeltem ki, a kapott egy felhasználóra jutó hálózati költségek alapján.

szerző

  • Czékus József
    villamosmérnöki
    nappali

konzulensek

  • Mitcsenkov Attila
    tanársegéd, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
  • Mazroa Dániel
    , Távközlési és Médiainformatikai Tanszék