A 2015. 03. 20-ai napfogyatkozás hatása az európai villamosenergia-rendszerre és a fóti Élhető Jövő Park napelemes rendszerére
2015. 03. 20-án a világ számos országát érintő természeti jelenség, a napfogyatkozás hatásaival kellett szembenézniük nemcsak a lakosságnak, hanem a rendszerirányítóknak is. Részleges napfogyatkozás Izlandon, a kontinentális Európában, Afrikában és Ázsiában, míg teljes napfogyatkozás a Feröer-szigeteken (Atlanti-óceán északi részén) és Svalbardon (Jeges-tenger területén található szigetcsoport) volt. Dolgozatom a napfogyatkozás villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatásairól, a jelenségre való felkészülésről, a rendszerszintű tennivalókról szól.
Ahhoz, hogy a napfogyatkozás ne okozzon a villamosenergia-rendszerben nagy problémát, fontos a megfelelő felkészültség a hálózatot üzemeltető szervek részéről. Több, nagyszámú napelem telepekkel rendelkező országban is felkészültek egy esetleges üzemzavar kialakulására. Különösen nagy jelentősége volt ennek Németországban, ahol a Nap 82%-át takarta el a Hold, és a napelem telepek beépített teljesítménye eléri a 39 GW-ot. Bár hazánkban a napfogyatkozás kisebb hatással volt a villamosenergia-szolgáltatásra, a MAVIR ZRt. sajtóközleményben is tájékoztatta a lakosságot a felkészültségükről, amit egy több mint egy éves előkészítő munka előzött meg.
A jelenség hazánkban bekövetkezett hatását egy konkrét példán keresztül is bemutatom. Munkám során az ELMŰ-től kapott adatok alapján a fóti Élhető Jövő Parkban található két naperőmű termelését vizsgáltam meg. Az elemzések során megfigyeltem a direkt és a szórt sugárzás alakulását, a két naperőmű teljesítményének változását és a környezeti hőmérsékletet. Részleges napfogyatkozáskor a Hold árnyékának egy része a Földre vetül, az ennek hatására tapasztalható teljesítményváltozás azonban nem ugyanolyan mértékű, mint egy felhős nap esetén. Az elemzések során egy hasonló időszakban fellépő, nagymértékű teljesítménycsökkenéssel bíró, márciusi felhős nappal hasonlítottam össze a napfogyatkozás során mért értékeket.
szerző
-
Visnovszky Lilla
Villamosmérnöki szak, alapképzés
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Hartmann Bálint
Egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék