Döntéstámogató eljárás kistérségi napenergia hasznosításhoz

Az Európai Parlament 2009-ben kiadott irányelve szerint 2020-ra közösségi szinten a teljes energiafelhasználás 20 %-át megújuló forrásokból szükséges fedezni. Magyarország ezen kezdeményezés keretein belül vállalta, hogy 10,65 %-ra növeli a megújuló villamosenergia-termelés részarányát az évtized végére. A célérték teljesítéséhez jelentős beruházások szükségesek, az irányelv alapján kulcsfontosságú szerepet kaphat a kistérségekben rejlő lokális potenciál kiaknázása a megújuló energiát hasznosító elosztott energiatermelés támogatásával. Dolgozatomban hazánk ezen évtized végéig meghatározott energiapolitikájának, illetve a jelenleg hatályos, kiserőművek csatlakozási feltételeire vonatkozó szabályzatok rövid áttekintését követően bemutatom a kidolgozott támogató eljárást, amellyel felmérhető adott kistérség napenergia hasznosítási potenciálja.

Egy grafikus szoftver segítségével egy földrajzi és egy, a kistérség középfeszültségű elosztóhálózatának vizsgált leágazásait tartalmazó térképet illesztettem egymásra. A vizsgálat során a kiválasztott terület egy négyzetháló segítségével meghatározott méretű raszterekre kerül felosztásra;az egyes raszterek jellemző paramétereit (földrajzi és klimatikus adottságok, vezeték nyomvonal, stb.) grafikai elemekkel (eltérő színek és árnyalatok alkalmazása) tüntettem fel. Fontos premissza, hogy minden négyzetben csak egy kiserőmű létesíthető, a számítás releváns bemenő paraméterei pedig állandóak a vizsgálatok során.

A vezeték nyomvonalának egyes pontjaira csatlakoztatható kiserőmű teljesítményét (és közvetve annak beruházási költségét) az adott ponton mérhető zárlati teljesítmény határozza meg; utóbbit egy, az adott vezetékszakasz kezdő és végpontjának zárlati teljesítményét felhasználó közelítéssel számítottam. A kiserőművek által évente előállítható villamos energia mennyiségét (közvetve az erőmű bevételét) az adott raszterre vonatkozó besugárzási adatokból számoltam, melyek egy európai adatbázisból származnak.

A gazdasági számítók eredményeként kiválasztottam a vizsgált kistérség öt, leginkább kedvező paraméterekkel bíró helyszínét, majd a hálózatszámító szoftverben létrehozott hálózati modellben szimulációk segítségével ellenőriztem, hogy az eljárás során eredményül kapott kiserőművek hálózati feszültségre gyakorolt hatásai valóban a szabványos értékeken belül maradnak. Végül az eredmények alapján javaslatot teszek a kistérség számára gazdasági szempontból leginkább előnyös, a műszaki szempontokat is szem előtt tartó napenergia-hasznosítási lehetőségekre.

szerző

• 
  Nichter Péter
  villamosmérnöki
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Hartmann Bálint
  Egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék

helyezés