Mérőtranszformátor Állapot Tényező Szakértői Rendszer

Napjainkban a villamosenergia-rendszer gazdasági vonatkozása mind inkább előtérbe kerül. Az életkoron alapuló eszköz menedzsment rendszerek a technológia fejlődése miatt már nem állják meg helyüket. Az idősebb berendezések cseréje csak a koruk miatt nem lenne gazdaságos, ezért más szempontokat is figyelembe véve átfogóbb és megbízhatóbb képet kaphatunk a mérőtranszformátorok állapotáról. Egy méréseken alapuló állapotfelmérés elvégzésével könnyebben eldönthetjük, hogy szükség van-e valamilyen intézkedésre: helyszíni vagy gyári javításra, felújításra, vagy esetleg az egység selejtezése esedékes. Ezen megfontolások alapján az időszakos vizsgálatok helyét az állapotfüggő karbantartási gyakorlatok veszik át, így lehetővé vált a Mérőtranszformátor Állapot Tényező (továbbiakban: MTÁT) szakértői rendszer létrehozása és fejlesztése. Az MTÁT ismert diagnosztikai eljárások alapján a készülék jelenlegi állapotát írja le azzal a céllal, hogy a rendszer működését veszélyeztető üzemzavarok elkerülhetőek legyenek. A gazdasági szempontokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül, mint az optimális arány kialakítását a beruházási, üzemeltetetési, karbantartási, felújítási és javítási költségek terén.

Az MTÁT szakértői rendszert a mérőtranszformátorok hazai és nemzetközi gyakorlatban elterjedt diagnosztikai módszerei alapján dolgoztuk ki. A rendszer az egységes értékelés érdekében nem csak az állapot ellenőrzési vizsgálati eredményeket használja a transzformátor értékeléséhez, hanem figyelembe vesz egyéb paramétereket is, mint például a feszültségszint, a hálózati és éghajlati elhelyezkedés. Az MTÁT besorolás a rendelkezésre álló diagnosztikai eredményekből készíthető. Mivel komplex diagnosztikát nem végeznek minden alkalommal, előfordul, hogy csak néhány állapotjellemző adatai frissülnek a rendszerben. Dolgozatunkban tárgyaljuk azt a két módszert, amellyel a rendszer az ilyen eseteket kezeli. Bemutatjuk az MTÁT-ban alkalmazott állapotellenőrzési vizsgálatokat, a vizsgált egyéb paramétereket, az ezek alapján számított nulla és egy közé eső állapotindexet és a kiértékelési lehetőségeket. A könnyebb megértés érdekében a vizsgálatokat, az állapotindex kiszámítását és a kiértékelést példákkal illusztráljuk.

Felhasznált főbb szakirodalmak:

- Luspay, Ödön. Közép- és nagyfeszültségű hálózati berendezések diagnosztikai vizsgálata. Budapest: Magyar áramszolgáltatók egyesülete, 2009.

- MSZ 153-as, 19323-as, MSZ EN 60044-es, 60599-es, és egyéb szabványok és szabvány sorozatok

- Moreau, C., és mtsai. Cigré 12-101 MONITORING AND OPERATIONAL BEHAVIOUR OF HV AND EHV INSTRUMENT TRANSFORMERS. Tanulmány. Paris, 1998.

szerzők

• 
  Tarcsa Dániel
  villamosmérnöki
  nappali
• 
  Pollák Adrienn Ildikó
  villamosmérnöki
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Németh Bálint
  egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék

helyezés