Elektrosztatikus szálképzés beillesztése egy folyamatos gyártósorba a termék folyási tulajdonságainak vizsgálatával
Korábban a gyógyszeriparban a hatóanyaggyártás mellett a készítménytechnológiai feldolgozásra kevesebb figyelmet szenteltek, azonban napjainkra eme terület rengeteget fejlődött és jelentősége megnőtt. Számos új technológia került be az alkalmazott módszerek közé, melyek egyrészt a hatóanyagok tulajdonságait hivatottak javítani, másrészt azok feldolgozhatóságát és alkalmazhatóságát segítik elő.
Napjainkban egyre több olyan eljárás kerül felhasználásra a készítmény fejlesztés során, melyekben amorf szilárd diszperziós rendszereket alakítanak ki, hogy a fentebb említett célokat elérjék. Ide sorolhatók például az extrúziós módszerek, a fagyasztva szárítás technológiája vagy a gyakorlatban még kevésbé alkalmazott elektrosztatikus szálképzés is. Az így előállított termékek előnyös tulajdonságaik révén ígéretesnek bizonyulnak a jövőben, nagyipari alkalmazásuk viszont még kihívásokat jelenthet a fejlesztők számára.
Az új módszereknél a méretnövelés elérése mellett az is fontos szempont, hogy a jelenkori gyógyszeripar követelményeinek és trendjeinek megfeleljenek. A legújabb irányzatok a folyamatos technológiákat részesítik előnyben, melyek költséghatékonyabbak, illetve kevesebb időt és energiaráfordítást igényelnek, mint a szakaszos eljárások. További előnyük, hogy olyan analitikai rendszereket lehet (és szükséges) melléjük kiépíteni, melyek a gyártás során fellépő hibás paramétereket érzékelik és lehetővé teszik egy szabályozó rendszer kialakítását, ezzel biztosítva a termékek állandó minőségét.
Kutatásaimban spironolakton tartalmú amorf szilárd diszperziós rendszereket állítottam elő nagysebességű elektrosztatikus szálképzéssel. Munkám fő célja a technológia beépítése volt egy folyamatos gyártósorba, mellyel bemutatható a módszer méretnövelt változatának modern gyógyszeripari alkalmazása. Kísérleteim kiterjedtek a termék dinamikus folyási tulajdonságainak vizsgálatára, mely fontos információkat nyújthat az adagolhatósági paraméterek beállításához.
A folyamatos gyártás mellett pedig a kristályos hatóanyagtartalom hatását vizsgáltam a kioldódásra nézve, ugyanis amorf szilárd diszperziós rendszerek esetén ez kritikus tulajdonságnak számít. A kristályos nyomok kimutatására Raman, illetve közeli infravörös spektroszkópiát használtam, melyek tökéletesen összekapcsolhatónak bizonyultak a kialakított folyamatos feldolgozási eljárással.
