Benzilammónium-mandelát szkalemikus keverékeinek továbbtisztítása gáz antiszolvens frakcionálással
A gyógyszerhatóanyagok közel felét optikailag aktív vegyületek képzik, így a hatóanyagként forgalomba kerülő vegyületek enantiomertiszta formában való előállítása kritikus lépése sok gyógyszerszintézisnek. Az iparban elterjedt a racém vegyület diasztereomer-sóképzéssel történő elválasztása, majd a már nem racém (ún. szkalemikus) elegy enantiomerdúsítása többszörös frakcionált átkristályosítással. Azonban a hagyományos kristályosítási eljárások sokszor nagy mennyiségű oldószert használnak, ezért célszerű lehet környezetbarát alternatívák kidolgozása.
A gáz antiszolvens frakcionálás (GAS) a tradicionális kristályosítási technikák mérsékeltebb oldószerfelhasználású alternatívája lehet. Az eljárás során a kicsapószer szerepét betöltő CO2 belediffundál a szerves oldószerrel elkészült oldatba, annak polaritását lecsökkenti, pillanatszerű nukleációt okozva. További CO2 adagolásával, és ezáltal a nyomás növelésével a kivált kristályok fölött szerves oldószert is tartalmazó fluid fázis jön létre. Ennek szuperkritikus szén-dioxiddal végzett extrakcióját követően oldószertől mentes terméket kapunk. A kristályos, sok esetben (szub)mikronos szemcseméretű termék általában szűk részecskeméreteloszlással rendelkezik. A műveleti paraméterek megfelelő megválasztásával a szerves oldószer mellett az oldott anyag egy része is extrahálható.
Dolgozatommal a benzilammónium-mandelát szkalemikus keverékének gáz antiszolvens frakcionálással történő továbbtisztítása (20 MPa, 35°C, 8,5 CO2/metanol arány) és a származékképzés enantiomerdúsításra gyakorolt hatásának bemutatása a célom. A GAS mérések adatait összevetettem az atmoszférikus nyomáson elvégzett frakcionált kristályosítás során kapott eredményekkel. Emellett az atmoszferikus kísérletekben vizsgáltam a szerves oldószer mennyiségének a termelésre és az elérhető enantiomertisztaságra gyakorolt hatását. Mind a nagynyomású, mind az atmoszférikus mérési adatok erős korrellációt mutatnak a csoport korábbi munkája során, légköri nyomáson felvett differenciális pásztázó kalorimetriás mérések során nyert, racemátképző vegyületekre jellemző olvadáspont/összetétel diagrammal.
szerző
-
Tóth Péter
Vegyészmérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
