Palládium katalizált P–C kapcsolási reakciók vizsgálata
Napjainkban a környezetvédelem igen fontos szempont a szerves szintézisek megvalósítása során. A több mint 30 éve a Hirao által felfedezett első P–C kapcsolási reakció során aril- és vinil-halogenideket reagáltattak dialkil-foszfitokkal tetrakisz(trifenilfoszfin)palladium katalizátor és trietil-amin jelenlétében [1]. Azóta számos eljárás kidolgozása valósult meg, vizsgálták a kapcsolási reakciókat különféle Pd-katalizátor/ligandum rendszer alkalmazásával, illetve alternatív megoldásként mikrohullámú (MW) körülmények között [2].
Kutatócsoportunk korábban sikeresen megvalósította aril-bromidok és >P(O)H-funkciót tartalmazó vegyületek kapcsolási reakcióját Pd(OAc)2 jelenlétében direkt hozzáadott P–ligandum nélkül MW körülmények között [3,4].
Munkám során a zöldkémia törvényeit szem előtt tartva tanulmányoztuk brómbenzol és dietil-foszfit, etil-fenil-H-foszfinát, illetve szekunder foszfin-oxidok kapcsolási reakcióját. Célunk volt a kiindulási foszforvegyület optimális mennyiségének meghatározása, valamint a kapcsolás mechanizmusának feltérképezése.
[1] Hirao, T.; Masugana, T.; Ohshiro, Y.; Agawa, T.; Tetrahedron Lett., 21, 3595, 1980
[2] Jablonkai, E.; Keglevich, Gy.; Org. Prep and Proc. Int., 46, 281, 2014
[3] Jablonkai, E.; Keglevich, Gy.; Tetrahedron Lett., 54, 4185, 2013
[4] Keglevich, Gy.; Jablonkai, E.; Balázs, L.B.; RSC Adv., 4, 22808, 2014
szerző
-
Huszár Bianka
Vegyészmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Dr. Keglevich György
egyetemi tanár, Szerves Kémia és Technológia Tanszék -
Dr. Kiss Nóra Zsuzsa
Egyetemi adjunktus, Szerves Kémia és Technológia Tanszék
