Regisztráció és bejelentkezés

Heteroaromás vegyületek trifluormetilezése

A trifluormetilezett aromás vegyületek alklamazása egyre gyakrabban fordul elő az anyagtudományban, az agro- és a gyógyszerkémiában. Az igény az aromás trifluormetil-származékokra egyre jobban növekszik, annak ellenére, hogy a trifluormetil-csoport kialakítása kihívást jelent szintetikus és gazdasági szempontból egyaránt. Emiatt intenzív kutatás folyik újabb trifluormetilező eljárások után. Az aromás trifluormetil-származékok előállítása történhet ún. kimerítő fluorozással, dezoxofluorozással és fémkatalizált C-CF3 kapcsolással. A kapcsolási eljárásokat a trifluormetil-forrásként használt reagens szerint három csoportba lehet sorolni: gyökös, elektrofil és nukleofil trifluormetilezés. A folyamatok kivitelezése lehet termikus, fény- vagy fém által aktivált.

A elmúlt évtizedekben előtérbe kerültek a fém felhasználásával végezett C-C kötés kialakításával járó trifluormetilezési eljárások. Ezen belül is réz(I)-halogenidekkel kivitelezett eljárások fejlesztésével sikerült elérni, hogy már a sztöchimetrikus mennyiségnél kevesebb fém is elegendő. A réz(I)-katalizált reakciók során különböző reagensek használhatóak trifluormetil-forrásként. A legelső eljárásokban nehezen kezelhető CF3I-t használtak, de később előtérbe került a trifluormetil-trimetilszilán (TMSCF3), mert stabil és könnyen kezelhető reagens. Használatával enyhébb körülmények között is végrehajtható a trifluormetilezés.

Az egyik ismert [1] eljárást 3,5-dijód-4-alkoxipiridineken alkalmazva egy érdekes mellékreakciót figyeltek meg. A reakcióban a piridin oxigénjén lévő alkilcsoport átvándorolt a piridin nitrogénjére és 4-piridionná rendeződött át. Az irodalomban a legközelebbi analógia a 2-benziloxipiridinek átrendeződési reakciója [2].

Munkánk során a már ismert réz(I)-katalizált eljárás alkalmazhatóságát vizsgáltuk alkoxi-jódpiridineken. A trifluormetilezett vegyületek szintézisén kívül, vizsgálatokat is végeztünk a megfigyelt átrendeződés mechanizmusáról.

[1] Gonda, Z.; Kovács, S.; Wéber, C.; Gáti, T.; Mészáros A.; Kotschy A.; Novák Z, Organic Letters 2014, 16, 4268.

[2] Carolyn E. A. et al., Journal of Organic Chemisty 2008, 73, 6425.

szerző

  • Győrfi Nándor
    Gyógyszervegyész-mérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Kotschy András
    igazgató, Servier Kutatóintézet ZRt (külső)
  • Dr. Hegedűs László
    egyetemi docens, Szerves Kémia és Technológia Tanszék

helyezés

Jutalom