Aspidospermán vázas indol alkaloidok organokatalitikus, divergens szintézise
Aspidospermán vázas indol alkaloidok organokatalitikus, divergens szintézise
Angyal Péter, III. évf. (BSc)
Témavezetők: Dr. Soós Tibor igazgató, tudományos főmunkatárs
MTA, Természettudományos Kutatóközpont, Szerves Kémiai Intézet
Varga Szilárd tudományos munkatárs
MTA, Természettudományos Kutatóközpont, Szerves Kémiai Intézet
Konzulensek: Martin Gábor vegyészmérnök
MTA, Természettudományos Kutatóközpont, Szerves Kémiai Intézet
Dr. Kupai József egyetemi adjunktus
BME Szerves Kémia és Technológia Tanszék
Komplex, természetes vegyületek szintézisében egy újszerű és hatékony megoldás lehet az organokaszkád reakciók alkalmazása, segítségével erélyes körülmények és átmenetifémek használata nélkül valósíthatunk meg aszimmetrikus reakciókat.[1] Kutatócsoportunkban korábban olyan kinin alapú tiokarbamid, illetve négyzetsavamid katalizátorokat fejlesztettek, amelyek hatékonyak enantioszelektív és diasztereoszelektív reakciók végrehajtásában.
Jelen munkánk során enantioszelektív, organokatalitikus Michael-aldol-kaszkád reakcióban állítottunk elő ciklohexén származék építőelemet. Ez az értékes vegyület – a megfelelő helyeken lévő funkciós csoportjainak köszönhetően – kiindulópontja lehet a pentaciklusos vázrendszert tartalmazó Aspidospermán vázas indol alkaloidok divergens szintézisének.[2] Kulcslépéseink a váz kialakításában – az építőelem szintézisét követően – egy aziridinnel végrehajtott, gyűrűfeszültségét kihasználó kaszkád reakció, illetve a kapott tricikluson az indol részlet kialakító Fischer-féle indol szintézis[3] (1.ábra).
1. ábra Aspidospermán váz retroszintetikus analízise
A nagy hatékonyságú kaszkád reakciók segítségével – csupán néhány szintetikus lépéssel – grammos tételben állítottuk elő a Stork-féle triciklus analogonját. A szintézis megtervezésénél fontos szempont volt, hogy a pentaciklus intermedier számos alkaloid előállításához lehessen elágazási pont. Így több szerkezetileg részben eltérő Aspidospermán vázas vegyület szintézise valósítható meg.
[1] S. B. Jones, B. Simmons, A. Mastracchio, D. W. C. MacMillan; Nature, 2011, 475, 183–188.
[2] J. M. Lopchuk; Progress in Heterocyclic Chemistry, Vol 23 (eds: G. W. Gribble, J. A. Joule) Elsevier, Oxford, 2011, 1–25.
[3] G. Stork, J. E. Dolfini; J. Am. Chem. Soc., 1963, 85, 2872–2873.
szerző
-
Angyal Péter
Vegyészmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Dr. Soós Tibor
igazgató, tudományos főmunkatárs, MTA-TTK (külső) -
Varga Szilárd
tudományos munkatárs, MTA Természettudományi Kutatóközpont, Szerves Kémia Intézet (külső) -
Martin Gábor
vegyészmérnök, MTA-TTK (külső) -
Dr. Kupai József
egyetemi docens, Szerves Kémia és Technológia Tanszék