Hipoxia aktivált fényérzékeny védőcsoportok tervezése és szintézise
A célzott hatóanyag-leadó rendszerek útján megvalósított gyógymódok a rákos megbetegedések esetében napjainkban is aktívan kutatott terület. A módszer célja, hogy eljuttathassuk a hatóanyagot közvetlenül a rákos sejtekhez a szervezetben úgy, hogy az csak azokon fejtse ki hatását, miközben minél kevesebb mellékhatás jelentkezik.
Munkám során olyan feltételesen fotoaktiválható vegyületek létrehozása volt a célom, amik csak hipoxiás (oxigénszegény) környezetben képesek aktiválódni, majd ez után tudnak reagálni fénnyel való besugárzásra és elengedni a hozzájuk kapcsolt hatóanyagot. A solid tumorok belsejében kialakuló hipoxiás környezet kihasználása kedvező lehetőséget nyújt, mivel egyértelmű kapcsolat áll fent a nitroreduktáz enzim túltermelése és a hipoxia mértéke között, így az enzim specifikus reakciója során effektíven megvalósítható a konjugátum aktiválódása. Ezt a módszert kombináltam fotolabilis (fénnyel eltávolítható) védőcsoportok alkalmazásával. Az így létrehozott, feltételesen aktiválható konjugátum inaktív, a hatóanyag nem képes kifejteni tumorellenes hatását és ezzel párhuzamosan a negatív mellékhatásai sem jelentkeznek. Azonban az enzimes aktiválás után, a megfelelő hullámhosszú fénnyel történő bevilágítás során a hatóanyag felszabadul, és újra citotoxikussá válik. Munkám során az aktiválási és felszabadulási folyamatok egyszerűbb nyomon követésére a hatóanyagot fluorogén modellvegyülettel helyettesítettem.
szerző
-
Szeip Judit
Vegyészmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Cserép Gergely
tudományos munkatárs, MTA-TTK Szerves Kémiai Intézet (külső) -
Dr. Kele Péter
tudományos főmunkatárs, MTA-TTK (külső) -
Dr. Németh Krisztina
Tudományos főmunkatárs, Természettudományi Kutatóközpont (külső) -
Dr. Bell Evelin
egyetemi adjunktus, Szerves Kémia és Technológia Tanszék
