Fotoaktiválható kemoterápia látható fénnyel
Az élő szervezetekben alkalmazott gyógyszerhatóanyagok gyakori hátránya, hogy csak egy kis részük képes ténylegesen kifejteni a hatásukat, ráadásul azt sem feltétlenül ott, ahol szükség lenne rá. Ez hatványozottan igaz a kemoterápiás szerekre, emiatt a célzott hatóanyagleadás a modern gyógyszerkutatás egyik legintenzívebben kutatott területe. A célzott hatóanyagleadó rendszerek képesek térben és időben szabályozott módon felszabadítani a kívánt biológiailag aktív molekulát, ezzel növelhető például a kemoterápia hatékonysága úgy, hogy közben csökkenthetőek a mellékhatások.1 Ennek a megvalósítási módszerei közül kiemelkedő jelentőséggel bírnak a fénnyel aktiválható hatóanyagleadó rendszerek, amelyek fotolabilis védőcsoportokat (photocage-eket) alkalmaznak. A fotolabilis védőcsoportok a megfelelő funkciós csoporton keresztül kapcsolódva képesek lecsökkenteni a hatóanyag (pl: kemoterépiás szer) biológiai aktivitását. A konjugátumot a megfelelő hullámhosszú fénnyel megvilágítva a fotolabilis rész lehasad, így a hatóanyag visszanyeri a biológiai aktivitását.2 A legtöbb jelenleg használt vegyület UV fénnyel aktiválható, ami nagy hátrányt jelent biológia alkalmazhatóság terén, mivel az UV fény szövetkárosító és rossz az áthatolóképessége. Ezért fontos, hogy az in vivo felhasználáshoz a gerjesztési tartományt eltoljuk a látható- vagy NIR tartományba. A fotolabilis védőcsoportokkal szemben további fontos szempontok, hogy legyenek vízoldhatóak, sötétben stabilak, illetve a besugárzás hatására ne szabaduljon fel belőlük citotoxikus melléktermék.3
Kutatómunkám célja olyan, látható (kék/zöld/narancs) fénnyel aktiválható módosított kumarinvázas fotolabilis vegyületek szintézise, melyek tartalmaznak egy kamptotecin származék kemoterápiás szert. Dolgozatomban ezen vegyületek előállítását mutatom be, illetve azok alkalmazását fotoaktivált kemoterápiás eljárásokban.
1. Bae, Y. H. & Park, K. Targeted drug delivery to tumors: Myths, reality and possibility. J. Control. Release 153, 198–205 (2011).
2. Bonnet, S. Why develop photoactivated chemotherapy? Dalt. Trans. 47, 10330–10343 (2018).
3. Weinstain, R., Slanina, T., Kand, D. & Klán, P. Visible-to-NIR-Light Activated Release: From Small Molecules to Nanomaterials. Chemical Reviews vol. 120 13135–13272 (2020).
szerző
-
Molnár Tibor Ákos
Gyógyszervegyész-mérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Bojtár Márton
doktorjelölt, Szerves Kémia és Technológia Tanszék -
Dr. Kele Péter
tudományos főmunkatárs, MTA-TTK (külső)