Olvadék szálfúvás gyógyszertechnológiai alkalmazása
Az utóbbi időben felfedezett hatóanyagok jelentős részének gyenge vízoldhatósága miatt a gyógyszerkészítményekkel nem érhető el a kívánt terápiás hatás és megfelelő biohasznosíthatóság a szervezetben, ami azonban új formuláció bevezetésével megoldható. Sikeresen alkalmazzák a szilárd diszperziókat, melyek szilárd, legtöbbször polimer hordozós, hatóanyag-tartalmú rendszerek. A változatos szilárd diszperziós előállítási módszerek közül ígéretes lehetőség az elektrosztatikus szálképző technológiák alkalmazása, mely során egy polimer oldatból vagy olvadékból nagyfeszültségű elektromos térerősség hatására nagy fajlagos felületű szálas szövedék képződik, a módszer amorfizáló hatásának köszönhetően javíthatóak a hatóanyagok kioldódási jellemzői. Az olvadék szálfúvás során az alapanyag olvadékát nagysebességű gázáramba táplálják, melynek húzóereje hozza létre a szálakat. Az eljárás oldószermentes és jelentősen nagyobb termelékenységet lehet elérni vele, mint az elektrosztatikus szálképző módszerekkel, azonban gyógyszertechnológiai alkalmazására eddig nem volt példa.
Ezek alapján a kutatómunkám célja gyorsított hatóanyag-leadású szilárd diszperziók előállítása volt olvadék szálfúvással és az ezzel az új módszerrel készült szálak összehasonlítása az elektrosztatikus szálképző technológiákkal és az extrúzióval készült termékekkel. Modell hatóanyagként a carvedilolt, a vékonybél semlegeshez közeli kémhatású közegében különösen gyengén oldódó gyenge bázist alkalmaztam.
A kristályossági fok vizsgálatok kimutatták, hogy valamennyi mintában amorf állapotú volt a hatóanyag, míg a HPLC tisztaságvizsgálatok alapján a minták szennyezettsége is elfogadhatónak bizonyult. Valamennyi formuláció gyorsított kioldódást mutatott semleges közegben a nagy fajlagos felületnek és a hatóanyag amorf formájának köszönhetően, az olvadék alapú szálképző módszerek figyelemre méltóan teljesítettek. Az eredmények alapján az olvadék szálfúvás eredményesen alkalmazható gyorsított hatóanyag-leadású készítmények előállítására.
szerző
-
Balázs Farkas
Vegyészmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Dr. Marosi György
, Szerves Kémia és Technológia Tanszék -
Dr. Nagy Zsombor Kristóf
egyetemi docens, Szerves Kémia és Technológia Tanszék