Fertőzésgátlás cukorcirok mikroszűrése esetén

Hazánkban a cukorcirok termesztés a jövőben egyre nagyobb szerephez juthat. A már meglévő agrártechnológia alkalmazásával és a növény betakarítási igényeihez igazított technológia alkalmazásával egyszerűen termeszthető.

A növény szárából kipréselhető igen magas cukortartalmú lé élelmiszeripari és a legújabb kutatások szerint energetikai célokra egyaránt felhasználható.

A dolgozatomban egy biofinomító alapanyagnak alkalmas, nagy cukor tartalmú cukorcirok növény préselésével kapott préslé betöményítését vizsgáltam. A préslé betöményítésének első lépéseként a centrifugálással távolítottam el a préslében található nem vízoldható keményítőt és a nagyobb rostanyagokat. A centrifugálási felülúszót dead-end mikroszűréssel tisztítottam tovább a lénél kisebb sűrűségű úszó daraboktól. A következő lépésben a lebegőanyag mentes kolloid oldat mikroszűrését végeztem el cross-flow üzemmódban. A kapott felülúszó mikroszűrése során három különböző hatású fertőtlenítőszert alkalmaztam a berendezés tisztításához és a szűrlet mikrobamentesítéséhez. A mikrobák szaporodási körülményeit befolyásoló abiotikus környezeti tényezők lehetnek fizikai vagy biokémiai faktorok. Az alkalmazott fertőtlenítőszerek ezek alapján választottam. A 70 m/m%-os etil-alkohol, mely nagyon erős baktericid hatású; az erősen savas, 1,7-es pH-jú citromsavoldat, ami számos mikroorganizmus szaporodását gátolhatja; és végül a Sanosil super 25 Ag, mely hidrogén-peroxid és ezüst komplexét tartalmazza mely mellékhatások nélkül elpusztít valamennyi patogén baktériumot, amőbát, gombát, vírust, penészt Hatásosságukat a szűrést jellemezhető fluxusok megállapításával igazoltam.

A mikroorganizmusok jelenlétének igazolására hígításos lemezöntést végeztem. A centrifugálási felülúszóból és a mikroszűrés permeátumaiból ellenőrzés céljából mintát vettem. Az alkalmazott táptalajokat tekintve kétféle, maláta és peptonnal emésztett húslé alapú, úgynevezett Nutrient táptalajt használtam. A maláta agar élesztő gombák, míg a húslé alapú táptalaj a baktériumok kimutatására szolgál.

szerző

• 
  Géczi Nikoletta
  biomérnöki
  nappali

konzulensek

• 
  Dr. Cséfalvay Edit
  egyetemi adjunktus, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
• 
  Dr. Suhajda Ágnes
  tudományos munkatárs, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék