Regisztráció és bejelentkezés

A fűrészpálma (Serenoa repens) kivonatok hatóanyagainak vizsgálata

A fűrészpálma (Serenoa repens) kivonatok hatóanyagainak vizsgálata

Szternácsik Klaudia, V. évf.

Témavezető: Dr. Simándi Béla egyetemi tanár

BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

A fűrészpálma (Serenoa repens) egy Amerikában őshonos pálmaféle. A növény hatóanyag tartalmú része (drogja) a gyümölcs, melynek feldolgozása érett állapotban történik. A drog jótékony hatása évezredek óta ismeretes vizeleti gondok, jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésére, illetve egyéb női és férfi bajok enyhítésére. A növény jelentősége évről évre nő, népszerűségének alapja, hogy kivonatának használata biztonságos, számos klinikai tanulmány készült róla és a növény hatalmas mennyiségben áll rendelkezésre Amerikában.

Korábbi munkám során a hasznos összetevőket hagyományos (Soxhlet-, keveréses), illetve szuperkritikus fluidum extrakcióval nyertem ki. A Soxhlet-extrakcióhoz n-pentánt, illetve 96%-os etanolt, a keveréses extrakcióhoz 96%-os etanolt, a szuperkritikus fluidum extrakcióhoz szén-dioxidot használtam oldószerként. Elvégeztem a különböző kivonatok zsírsav-analízisét és megállapítottam, hogy minőségi eltérés nincs a kivonatok között, az egyes zsírsavak mennyiségi eltérése pedig csekély.

Jelen munkám célja az egyéb hatóanyagok, ezen belül is a fitoszterinek, illetve a kivonatok vörös színét okozó karotinoid-tartalom megvizsgálása volt. A fitoszterin analízist gázkromatográfiás vizsgálattal, a karotinoid tartalmat spektrofotometriás vizsgálattal végeztem el. Vékonyréteg kromatográfia segítségével, a teljes szterin-tartalmon kívül sikerült külön-külön megvizsgálnom a szabad fitoszterineket, illetve a metil-szterineket. A legnagyobb mennyiségben előforduló fitoszterinek a kivonatokban a β-szitoszterin, a kampeszterin és a sztigmaszterin. A metil-szterinek közül a fő komponenst a cikloartenol képviseli.

Ugyancsak célul tűztem ki a szuperkritikus extrakció modellezésének közelebbi tanulmányozását, ahol a Sovová-modellt használtam az extrakciós hozam leírására, majd a belső anyagátadási tényezőt tanulmányoztam. Az irodalomban számtalan Sherwood összefüggés ismeretes, de mind pórusos mátrix jelenlétében adnak becslést a fluidum oldali anyagátadási tényezőre. Így ugyan jól alkalmazhatóak azoknál a konkrét növényeknél, amelyre illesztették azokat, de univerzálisan nem használhatóak.

szerző

  • Szternácsik Klaudia
    biomérnöki
    nappali

konzulens

  • Dr. Simándi Béla
    egyetemi tanár, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék