Macskamenta kevertetéses extrakciójának optimalizálása
Macskamenta kevertetéses extrakciójának optimalizálása
Balogh Marcell János, IV. évf. (BSc)
Témavezető: Dr. Vági Erika Mária, egyetemi adjunktus
BME, Környezeti és Kémiai Folyamatmérnöki Tanszék
Az extrakciós technológiák költségigényének jelentős része magához az extrakciós lépéshez köthető, így elengedhetetlen megismerni a folyamat kinetikáját és a termék minőségét befolyásoló tényezők hatását a hozamra.
A macskamenta (Nepeta cataria) gyógynövényként való felhasználása több évszázados múltra tekint vissza a népi gyógyászatban, leveleiből, virágaiból teát, tinktúrát főznek, aminek nyugtató, fájdalomcsillapító hatása van, ételek ízesítésére, valamint színezékként is használatos [1], [2]. Széleskörű farmakológiai hatással bír, többek között antidepresszáns, lázcsillapító, görcsoldó, légúti megbetegedések ellen is hatékony. Intenzíven kutatott terület a rovarriasztó hatása, amivel a szintetikus vegyszer alapú rovarűző szereket ki lehetne váltani [3]. Jellegzetes magatartásváltozást vált ki a macskákból, akikre pszeudo-narkotikus hatást gyakorol, az állatok ugrálni, játszani kezdenek a növénnyel. A macskamenta illóolajai antioxidáns, antibakteriális és gombaellenes hatással rendelkeznek, elsősorban a macskamenta nemzetséget (Nepeta) jellemző molekula, a nepetalakton miatt, ami az iridoid típusú monoterpének csoportjába tartozik, de jelentős mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, polifenolos vegyületeket, tanninokat és szteroidokat egyaránt [4].
Munkám során macskamenta kevertetéses extrakciójának optimalizálását végeztem laboratóriumi körülmények között. Vizsgáltam a folyamat kinetikáját különböző extrakciós idők (15, 30, 45, 60, 90, 120, 180 perc) mellett, 40%, 70%, 96% és abszolút etanol oldószerek felhasználásával, valamint vizsgáltam az oldószer víztartalmának és az extrakció idejének hatását az extrakciós hozamra nézve 32 kísérletterv segítségével. Továbbá vizsgáltam a változó paraméterek hatását a kivonatok összpolifenol tartalmára, illetve műszeres analitikai módszerek segítségével összehasonlítottam a különböző extraktumok biológiailag aktív komponenseinek mennyiségi változását.
[1] A. Sharma, G. A. Nayik, and D. S. Cannoo. Plant and Human Health: Pharmacology and Therapeutic Uses, 2019, 3, 285–299.
[2] J. Bruneton. Pharmacognosy: Phytochemistry Medicinal Plants, 1999, 2, 589-294
[3] M. E. Davies, D. Tsyplenkov, V. J. J. Martin. preprint, 2021
[4] A. Sharma, R. Cooper, G. Bhardwaj, D. S. Cannoo. Journal of Ethnopharmacology, 2021, 268.
