Hibrid nanotöltőanyaggal erősített PP kompozitok: szerkezet és tulajdonságok
Többféle nanotöltőanyag polimerekben történő együttes alkalmazásakor egyenletesen diszpergált szerkezettel, valamint kiemelkedően nagy merevséggel és szilárdsággal rendelkező szerkezeti anyagok állíthatók elő. Számos, szakirodalomban megjelent publikáció legalábbis ily módon számol be a hibridizáció nanokompozitok fejlesztésében mutatott jelentőségéről. A tanulmányok szerzői több esetben a komponensek egy adott anyagi jellemzőre gyakorolt szinergikus hatására is felhívják figyelmünket.
A szakirodalomban található, általános érvényűnek vélt kijelentések további igazolása, esetleg cáfolata érdekében polipropilén mátrixú kompozitokat készítettünk egy új, kereskedelmi forgalomban kapható hibrid nanotöltőanyag és egy referenciaként szolgáló mikroméretű erősítőanyag, talkum felhasználásával. A nanotöltőanyag átfogó jellemzése során bizonyítást nyert, hogy annak két komponene a szepiolit és laponit, felülete pedig egy kvaterner ammóniumsóval van kezelve. Bár a nanotöltőanyag feldolgozás során kis, anizotróp szemcsék formájában egyenletesen oszlatható el a mátrixban, aggregációval már kis töltőanyagtartalom esetében is számolni kell. Az aggregátumok jelenléte, valamint a felületkezelésből eredő elégtelen feszültségátvitel miatt a nanotöltőanyag a polipropilén mátrix tulajdonságait a talkumhoz képest csak mérsékelten javította.
Vizsgálati eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a hibridizáció nem okvetlenül jelent megoldást a nanokompozitok előállítása során felmerülő homogenizálási problémákra, továbbá arra, hogy a többféle társítóanyagot tartalmazó hibrid szerkezeti anyagok teljesítménye nem minden esetben felel meg az elvárásoknak, a komponensek szinergikus hatása gyakran elmarad.
szerző
-
Koncz Medárd
Műanyag- és száltechnológiai mérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Ferdinánd Milán
PhD hallgató, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék
