Alacsony hatóanyag-tartalom valós idejű mérése folyamatos nedves granulálás során gépi látás segítségével
A gyógyszeriparban a folyamatos technológiák a korábbi, szakaszos technológiákkal szemben fokozatosan előtérbe kerülnek. Folyamatos gyártás alkalmazása esetén csökken a berendezések helyigénye, jobban kontrollálható és könnyebben méretnövelhető a technológia, valamint a termelés gazdaságosabbá válhat.
A nedves granulálás műveletének folyamatos megvalósítását többféleképpen is megoldották, ezek közül az egyik legígéretesebb módszernek a folyamatos ikercsigás nedves granulálás bizonyul. Ez a technológia különösen előnyös lehet, ha alacsony dózisban jelen lévő hatóanyagot szeretnénk egyenletesen eloszlatni a termékben. Azonban ilyen esetekben a hatóanyag-tartalom valós idejű mérésére a jelenleg elterjedt analitikai eszközök (közeli infravörös vagy Raman spektroszkópia) már nem alkalmasak, ugyanis 0,5 m/m% alatt ezekkel a hatóanyagtartalom pontos meghatározása nem megvalósítható.
Munkám célja egy olyan indirekt módszer kifejlesztése volt, mely segítségével már 0,05 m/m% koncentrációnál is mérhető valós időben a hatóanyag-tartalom.
A technológia során fehér, por állagú segédanyag-keverékhez adjuk az alacsony carvedilol tartalmú, de riboflavinnal megszínezett granulálófolyadékot. Várhatóan a granulált termék színe és szemcsemérete a beadagolt granuláló folyadék mennyiségével arányosan változik. Ezen tulajdonságok kamerás fotózás és képelemzés segítségével jó követhetőek lehetnek, és így a hatóanyag-tartalom indirekt módon mérhetővé válhat.
Először szakaszos előkísérleteket végeztem. A granulátumokról készült fotók elemzése során megfigyeltem az összefüggést a termék színe és a hozzáadott granuláló folyadék mennyisége között. Ezt követően in-line, valós idejű folyamatkövetéssel végeztem folyamatos nedves granulálást, és bizonyítottam, hogy fennáll az összefüggés a termék színe és szemcsemérete, valamint az alkalmazott folyadék/szilárd arány között.
Ezt követően a folyamatos granulálás során különböző folyadékarányoknál mintát vettem a rendszerből, és a valós carvedilol tartalom meghatározása céljából HPLC mérést végeztem. Ezen adatok és a fotók L*a*b* színtérben vett b* értéke vagy a fotókon található szemcsék területe alapján kalibrációt készítettem a carvedilol tartalom meghatározására. Végül a kalibrációt felhasználtam arra, hogy egy folyamatos gyártás során a termék carvedilol tartalmát valós időben mérjem, és a kapott becsléseket HPLC mérés segítségével validáltam. Az így kifejlesztett rendszer segítségével megnyílik a lehetőség az alacsony dózisú granulátumok hatóanyagtartalmának valós idejű követésére.
