Antiangiogén tirozinkináz-inhibitorok hatásának vizsgálata egér colon tumor modelleken
Az antiangiogén daganatterápiák terén az elmúlt években elért jelentős haladás ellenére a legtöbb beteg teljes túlélésében beállt javulás elenyésző, és a gyakran megfigyelt elsődleges vagy másodlagos rezisztencia mechanizmusok folyamata nem egyértelmű. Ezért dolgozatomban két egér colon tumor modellen vizsgáltuk a különböző antiangiogén receptor tirozinkináz –inhibitorok (TKI) hatását. Az egyik tumor modellben (C-26) különböző csoportokat generáltunk, és kezeltük az egereket egy-egy TKI-val (motesanib, pazopanib, sorafenib, sunitinib, vatalanib), majd MALDI tömegspektrométerrel detektáltuk a gyógyszereket. Azt tapasztaltuk, hogy bár minden TKI sikeresen felszívódott, egyedül a sunitinib volt szignifikáns hatással a tumorméretre, és különböző vaszkuláris paraméterekre (érdenzitás, VEGFR2- és dezmin expresszió, hipoxiás területek aránya). Ezzel összhangban, a tumorokban a sunitinib volt legnagyobb koncentrációban megtalálható, míg egyes gyógyszerek egyáltalán nem voltak detektálhatóak (sorafenib, vatalanib). Ezzel szemben a másik tumor modellben (C-38) vatalanibbal kezeltük az egereket. Azt láttuk, hogy bár a kontroll csoporthoz képest szignifikáns tumorméret-csökkenést tapasztaltunk, és a gyógyszer detektálható volt a tumorokban, viszont a C-26 esetén vizsgált vaszkuláris paraméterekben nem mutatkozott változás. Tehát kísérletünkben kimutattuk, hogy az egyes antiangiogén TKI-k hatása tumormodell-függő és hogy a MALDI tömegspektrometria alkalmas ezen gyógyszercsoport hatásának vizsgálatára. Emellett megfigyeltünk mind primer (C-26 vatalanibbal vagy sorafenibbel kezelve), mind szekunder (C-38 vatalanibbal kezelve) rezisztencia mechanizmusokat is.
szerző
-
Tisza Anna
Biomérnöki alapképzési szak, nappali BSC
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Dr. Szarka András
egyetemi tanár, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék -
Török Szilvia
kutató biológus, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet (külső)
