Regisztráció és bejelentkezés

A Syk kináz szerepe a cerebrális iszkémia során kialakuló gyulladásos folyamatokban

A Syk kináz szerepe a cerebrális iszkémia során kialakuló gyulladásos folyamatokban

Napjainkban a stroke az egyik leggyakoribb halálozási ok és vezető tényező a maradandó rokkantság kialakulásában. A stroke során fellépő vér-agy gát sérülés következtében immunsejtek (makrofágok, T sejtek, B sejtek, leukociták) áramlanak be a sérülés helyére, ahol gyulladást okoznak. Az immunsejtek ezáltal közvetlenül hozzájárulnak az iszkémiás agyi károsodás kialakulásához, ami az agyi sérülést súlyosbítva jelentősen rontja a betegség kimenetelét.

Az irodalomból ismert, hogy a főként haematopoetikus rendszerben expresszálódó Syk kináz (Spleen tyrosine kinase) fontos szerepet játszik az immunsejtek aktiválásában. Az iszkémiás területre infiltrálódó perifériás immunsejtek pedig jelentősen fokozzák az agyi károsodás mértékét. Munkánk során ezért célul tűztük ki a Syk kináz stroke okozta iszkémiás károsodás kialakulásában betöltött szerepének vizsgálatát.

Munkánk során in vivo műtéti és hisztológiai módszereket alkalmaztunk. Az artéria cerebri media okklúziójával in vivo fokális cerebrális iszkémiát indukáltunk a Syk kinázt csontvelői eredetű sejtekben nem termelő (Syk knock out) és vad típusú kísérleti állatokban. Ezt követően szövettani metszeteken krezil-ibolya festés segítségével meghatároztuk az infarktus és ödéma méretét, az elpusztult idegsejtek számát, illetve IgG immunfestéssel a vér-agy gát sérülés mértékét. Immunhisztokémiát alkalmazva vizsgáltuk továbbá a mikroglia aktiváció mértékét és az infiltrálódó leukociták számát.

Eredményeink azt mutatják, hogy az infarktus mérete a Syk K.O. állatokban szignifikánsan nagyobb, mint a vad típusúakban, továbbá a Syk K.O. egerek szignifikánsan súlyosabb neurológiai deficitet mutatnak stroke után a vad típusúakhoz képest. Szignifikáns különbség azonban nem tapasztalható a Syk K.O. és a vad típusú állatok között sem a vér-agy gát sérülés mértékét, sem pedig az agyi ödéma méretét illetően. Jóllehet a leukociták száma sem mutat eltérést a vizsgált csoportok között, azonban az ipsilaterális hippocampus területén szignifikánsan több aktivált mikrogliát figyeltünk meg a Syk K.O. csoport egereiben.

Megfigyeléseinkből arra következtethetünk, hogy a haematopoetikus rendszerben expresszálódó Syk kináz a cerebrális iszkémia szempontjából valószínűleg protektív szerepű. Eredményeink egyben megerősítik a perifériás eredetű immunsejtek hozzájárulását az iszkémiás agyi károsodás kialakulásához. Mivel a Syk kináz által közvetített folyamatok pontos mechanizmusa még nem tisztázott, a megértéshez további vizsgálatok elvégzését tervezzük.

szerző

  • Császár Eszter
    Biomérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Dr. Denes Adam
    tud. fomunkatars, MTA KOKI (külső)
  • Dr. Szarka András
    egyetemi tanár, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

helyezés

Jutalom