Rekombináns fehérjék szelektív rögzítése és alkalmazása biokatalitikus átalakításokban
Kutatócsoportunkban több éve foglalkoznak fémion affinitás kromatográfián (IMAC) alapuló szelektív enzimrögzítési eljárások kidolgozásával. Korábban igen jó eredményeket értek el, olyan bifunkciós mágneses nanorészecskéken, melyek egyszerre tartalmaznak fém-ionok komplexálására képes csoportokat (etilén-diamin-tetraecetsav) és kovalens kötés kialakítására alkalmas epoxicsoportokat is. A két eltérő funkció közül először a felületre komplexált fémionok képeznek komplexet a hisztidin jelölést tartalmazó fehérjével, majd ezt követően alakul ki a kovalens kötés a felületi epoxicsoportok és az enzim között.
TDK munkám során az volt a feladatom, hogy ezt a módszert kiterjesszem más típusú alap hordozókra és további rekombináns, hisztidin jelöléssel ellátott, fehérjékre. Az eddigi mágneses nanorászecskékkel kapott eredmények alapján egy kereskedelmi polimetil-metakrilát hordozón is megvalósítottam a fenilalanin ammónia-liáz enzim rögzítését és számos bisz- és triszepoxi származékot kipróbáltam a rögzítés során és összehasonlítottam az eddigi eredményeinkkel.
A továbbiakban két kisebb méretű enzimet is kiválasztottunk, egy monomer lipáz és egy dimer transzamináz enzimet, az eddigi tetramer fenilalanin ammónia-liáz mellé. Ezzel igen széles palettát lefedhetünk a lehetséges rögzíteni kívánt enzim típusok terén, bizonyítva a módszer általános alkalmazhatóságát.
A fémion affinitás kromatográfián alapuló szelektív enzimrögzítés előny, hogy nem igényel előzetes enzimtisztítási eljárásokat, közvetlenül a sejtlizátumból elvégezhető. Így a folyamat általános alkalmazhatósága igen nagy gazdasági előnnyel bír.
szerző
-
Alács Bálint
Vegyészmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Sánta-Bell Evelin
egyetemi tanársegéd, Szerves Kémia és Technológia Tanszék -
Dr. Poppe László
egyetemi tanár, Szerves Kémia és Technológia Tanszék -
Dr. Hornyánszky Gábor
egyetemi docens, Szerves Kémia és Technológia Tanszék