ABCG2 mutációk jellemzése molekuláris- és sejtbiológiai módszerek segítségével
Az ABCG2 membránfehérje fontos szerepet tölt be a káros anyagok sejtekből való eltávolításában. A fehérje számos szövetünkben jelen van, például a vér-agy gáton, a placentán, valamint a rákos sejtekben nagy mennyiségben kifejeződve multidrog-rezisztenciát okozhat. Emellett jelen van a vese proximális tubulusaiban és a bélhámsejtek apikális membránjában, ahol a húgysav kiválasztásában vesz részt. Amennyiben az ABCG2 fehérje funkciója csökken, a kiválasztás és visszaszívás egyensúlya felborul, és a kiválasztás hatékonyságának csökkenése a vérben a húgysav felhalmozódásához vezet. Az emelkedett szérum-húgysav szint, avagy hiperurikémia a köszvény betegség előfeltétele. Kutatócsoportunk korábbi vizsgálatai alapján a fehérje bizonyos variánsai és mutációi gyakrabban előfordulnak köszvényes betegekben. Az ABCG2 fehérjének számos variánsa és mutációja ismert, de még nem tudjuk, hogy vajon okoznak-e változást a vad típusú fehérjéhez képest. A genomiális szintű nagy áteresztőképességű tanulmányok (GWAS) során is kapcsolatot mutattak ki a köszvény kialakulása és a fehérje egyik gyakori variánsa (Q141K) között, ezen variáns a fehérje csökkent szintjét eredményezi a sejtek plazmamembránjában. Egy nemrég megjelent tanulmányban a fehérjének olyan mutációit találták meg köszvényes betegekben, amelyek aminosavcserével járnak és eddig nem ismert a hatásuk. A tanulmányban a mutációk tényleges szerepével a köszvényben, valamint a mutációk fehérjére gyakorolt hatásával nem foglalkoztak. A kutatásom célja az eddig nem jellemzett mutációk vizsgálata volt molekuláris biológiai és sejtbiológiai módszerekkel. Kutatásom során elkészítettem a mutáns ABCG2 cDNS-t tartalmazó plazmidokat, melyekkel HEK 293H sejteket transzfektáltam, majd a plazmidról keletkező fehérje mennyiségét, elhelyezkedését, transzportfunkcióját vizsgáltam a különböző mutánsok esetében. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a különböző variánsok nagyon változatos hatással vannak a fehérje funkciójára. Több variánsról kiderült, hogy emlős sejtekben nem expresszálódik, így meghatározó szerepük lehet a köszvény kialakulásában.
szerző
-
Mózner Orsolya
Biomérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Sarkadi Balázs
Kutató professzor, MTA-TTK (külső) -
Dr. Vértessy G. Beáta
egyetemi tanár, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék -
Zámbó Boglárka
doktorjelölt, MTA TTK (külső)
