Innovatív talajjavítás hulladékokból és melléktermékekből előállított bioszénnel és komposzttal szabadföldi kísérletben
Magyarországon mindig is nagy szerepet játszott a mezőgazdasági termelés, aminek szükséges feltétele a hazánkban található termőtalajok minőségének hosszú távú megőrzése, leromlott talajaink javítása, és a szennyezett területek (talajok) remediációja. Hazánk mezőgazdasági adottságai Európai Uniós összehasonlításban is átlag felettiek, azonban figyelembe kell vennünk, hogy évről évre egyre több magyarországi mezőgazdasági területet sújtanak a talajdegradációs folyamatok (például szikesedés, a talaj vízgazdálkodásának szélsőséges változása, tápanyag-tartalom csökkenése). Ezeknek eredményeképpen óriási területek válnak termőképtelenné, ahol a talaj javítása hosszú távon, jó hatásfokkal általában nem érhető el a hagyományos talajjavítási módszerekkel. A különböző szerves hulladékokból, melléktermékekből pirolízissel előállított bioszén alkalmazása környezetvédelmi technológiákban, köztük a leromlott talajok javításában, egyre jelentősebb kutatási téma napjainkban.
Tudományos diákköri munkám fő célkitűzése – a talajvédelem és hulladékhasznosítás kiemelt jelentőségű problémaköréhez kapcsolódva – egy olyan talajjavítási technológia megalapozása volt, amely a mezőgazdasági és ipari termelés során nagy mennyiségben képződő szerves hulladékok és melléktermékek felhasználásával javítja a leromlott szerkezetű, rossz tápanyag-gazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező homoktalajok minőségét.
Kutatásaim során gabonahéj és papírgyártási szennyvíziszap pirolízisével gyártott bioszén, valamint kommunális szennyvíziszapból és mezőgazdasági melléktermékekből előállított komposzt különböző kombinációinak hatását vizsgáltam leromlott szerkezetű, karbonátos homoktalajra. Az őrbottyáni modellterületen, kisparcellás kísérletekben tanulmányoztam és értékeltem a bekevert bioszén és komposzt hatását mind a talaj fizikai-kémiai, biológiai és ökotoxikológiai jellemzőire, mind a termőképességére. A komplex környezetanalitikai és ökotoxikológiai monitoring rendszer alkalmazásával, mind a pozitív, javító hatásokat, mind pedig az esetleges káros, gátló hatásokat mértem.
A komplex metodika eredményei egyértelműen mutatták a bioszén kedvező hatását, mind a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodási jellemzőire, biológiai aktivitására, mind a termőképességre.
Tudományos diákköri munkám során sikerült megalapozni egy olyan innovatív talajjavítási technológiát, amely lehetővé teszi a leromlott szerkezetű karbonátos homoktalajok minőségének javítását. Mindezt a mezőgazdasági és ipari termelés során jelentős mennyiségben keletkező szerves melléktermékek (például gabonahéj, papírgyártási szennyvíziszap) környezetbarát, tervezett és tudatos konverziójával, majd felhasználásával tehetjük meg. Az innovatív technológia utat nyit a fenntartható mezőgazdaság és a környezetbarát hulladékhasznosítás irányába.
szerző
-
Kirchkeszner Csaba
Vegyészmérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Molnár Mónika
egyetemi docens, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék -
Dr. Feigl Viktória
egyetemi adjunktus, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
