Regisztráció és bejelentkezés

Új lehetőségek szemészetileg releváns in vitro permeabilitás modell kidolgozására

Az emberi szem, mint egyik elsődleges érzékszervünk funkciója a különböző mechanikai sérülések, megbetegedések hatására jelentősén megváltozhat, így annak kezelése rendkívül fontos látásunk fenntartása érdekében. Szemünk összetett felépítése, mely egyúttal védelmi rendszerként is funkcionál, egyedi kihívást jelent a gyógyszerhatóanyagok célbajuttatására vonatkozóan.

A szem hátsó szegmensének nagy részét az áttetsző üvegtest tölti ki, melynek géles állagát a 0,1%-ban jelenlévő hialuronsav és kollagén komplexe adja, mely központi szerepet játszik a szem hátsó szegmensét érintő megbetegedések kezelésénél. [1] A látásromlás és a vakság vezető okai a hátsó szegmenshez kapcsolódó betegségek, beleértve az időskori makula-degenerációt (ARMD), a diabéteszes makula ödémát, és a proliferatív vitreoretinopathiat (PVR), ami ideghártya-leváláshoz vezet. [2] Az üvegtest terápiás kezelésére több lehetséges módszer létezik, melyekhez elengedhetetlen a hatóanyagok pontos felszívódási útvonalainak ismerete (topikális, szisztémás bejuttatás), beleértve az akadályozó tényezőket, melyek nagyban lecsökkentik a gyógyszermolekulák biohasznosulását.

Munkánk során egy nagy áteresztőképességű, robusztus technikát alkalmazunk a hatóanyagok permeabilitásának vizsgálatára: ez a PAMPA, (Parallel Artificial Membrane Permeability Assay) egy in vitro, nem sejtes, 96-lyukú mikroplate „szendvics”, mely a különböző biológiai membránokon keresztüli passzív diffúzió modellezésére alkalmas. Kutatócsoportunk 2019-ben kidolgozott corneal-PAMPA modelljével igazolta, hogy a PAMPA alkalmas lehet a topikálisan bejutatott hatóanyagok felszívódásának vizsgálatára a szaruhártyán keresztül. [3] A hátsó szegmens modellezésére a mai napig csak igen kevés módszer létezik, melyek mind élő szövetet, illetve sejteket alkalmaznak, így nem teljesítik a gyógyszerkutatás korai fázisában szükséges modellek áteresztőképességre és robusztusságra vonatkozó kritériumait. [4] Jelen munka célja annak vizsgálata, hogy a corneal-PAMPA modell – amennyiben fogadó oldal összetételét az üvegtestnek megfelelően módosítjuk – alkalmassá tehető-e a szem hátsó szegmensének modellezésére.

Hivatkozások

[1] U. D. J. P. Rai et al., “The suprachoroidal pathway: A new drug delivery route to the back of the eye,” Drug Discov. Today, vol. 20, no. 4, pp. 491–495, 2015, doi: 10.1016/j.drudis.2014.10.010.

[2] P. M. Hughes, O. Olejnik, J. E. Chang-Lin, and C. G. Wilson, “Topical and systemic drug delivery to the posterior segments,” Adv. Drug Deliv. Rev., vol. 57, no. 14 SPEC. ISS., pp. 2010–2032, 2005, doi: 10.1016/j.addr.2005.09.004.

[3] G. Dargó, A. Vincze, J. Müller, H. J. Kiss, Z. Zsolt, and G. T. Balogh, “Corneal-PAMPA : A novel , non-cell-based assay for prediction of corneal drug permeability,” Eur. J. Pharm. Sci., vol. 128, no. November 2018, pp. 232–239, 2019, doi: 10.1016/j.ejps.2018.12.012.

[4] K. Peynshaert, J. Devoldere, S. C. De Smedt, and K. Remaut, “In vitro and ex vivo models to study drug delivery barriers in the posterior segment of the eye,” Adv. Drug Deliv. Rev., vol. 126, pp. 44–57, 2018, doi: 10.1016/j.addr.2017.09.007.

szerző

  • Simon Eszter
    Biomérnöki alapképzési szak, nappali BSC
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Dr. Balogh György Tibor
    hab. docens, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
  • Vincze Anna
    PhD hallgató, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék