Intermolekuláris kölcsönhatások szabályozott hatóanyag-leadású rendszerekben
A szabályozott gyógyszerhatóanyag-szállító rendszerek kutatása és felhasználása napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Ezek a komplex rendszerek egy hordozó mátrixból és egy aktív hatóanyagból állnak. A poli(N-izopropil-akrilamid) (PNIPA) hőmérséklet-érzékeny (termoreszponzív) hidrogélt reverzibilis alakváltozási képessége, abszorpciós kapacitása potenciálisan alkalmassá teszi többek között az elválasztástechnika, a szenzorika és a mikrofluidika területén való felhasználásra. Előnyös tulajdonságai miatt ígéretes mátrixanyaga lehet gyógyászati hatóanyag-leadó rendszereknek. Orvosbiológiai alkalmazhatóságát segíti elő biokompatibilitása, valamint hogy fázisátalakulási hőmérséklete tiszta vízben az emberi test hőmérsékletének közelében, 34 °C-on van.
A gélmátrix és a hatóanyag-molekulák között fellépő másodrendű kölcsönhatások meghatározó tényezők hatóanyag-leadó rendszerek fejlesztésében, hiszen mind jellegük, mind erősségük alapvető hatással van a rendszer felépítésére, tulajdonságaira.
Az indolszármazékok széles spektrumú biológiai aktivitással rendelkeznek, ezáltal gyógyszerkutatások jelentős alapkövei lehetnek, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és antidepresszáns hatásuknak köszönhetően. Munkám során a PNIPA hidrogél kölcsönhatásait vizsgáltam különböző próbamolekulákkal, indollal, 5-aminoindollal, valamint 5-hidroxiindollal.
A gélt a hatóanyagok vizes oldatában duzzasztva vizsgálom annak mechanikai és duzzadási tulajdonságainak változását. Pásztázó mikrokalorimetriás módszerrel követem a hatóanyag jelenlétének hatását a gél fázisátmenetére, amely egyik jellemzője a gél és a hatóanyag-molekulák között kialakuló kölcsönhatásoknak.
szerző
-
Bulátkó Anna
Vegyészmérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
László Krisztina
egyetemi tanár, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék
