Regisztráció és bejelentkezés

Flibanszerin folyamatos formulációja közvetlenül áramlásos reakcióelegyből

Flibanszerin folyamatos formulációja közvetlenül áramlásos reakcióelegyből

Fügedi Kata Dorina, IV. évf. (BSc)

Témavezetők: Dr. Nagy Zsombor Kristóf egyetemi adjunktus

BME Szerves Kémia és Technológia Tanszék

Konzulens: Domokos András doktoráns

BME Szerves Kémia és Technológia Tanszék

A legtöbb nagy iparággal szemben a gyógyszeripar a mai napig szinte teljes mértékben szakaszos technológiákkal állítja elő a termékeit, ami lassúvá, rugalmatlanná és költségessé teszi a folyamatokat. Emellett az állandó, jó minőség fenntartása is számottevő kihívást jelent. Ezen nehézségek azonban várhatóan orvosolhatók folyamatos gyártástechnológiák bevezetésével, ahogy az más iparágak esetében már megfigyelhető volt.

Ezt felismerve a gyógyszerügyi hatóságok szorgalmazni kezdték a folyamatos gyógyszertechnológiák alkalmazását. Ennek köszönhetően mára kiterjedt kutatás figyelhető meg ezen a területen, és az első folyamatosan gyártott gyógyszertermékek is megjelentek a piacon. Azonban a kutatások fő hangsúlya a különálló gyártási lépések folyamatos megvalósításán van, míg ezek kapcsolásának vizsgálata lényegesen kevesebb munkában jelenik meg. A gyártás két fő szakaszát, azaz a szintézist és formulációt közvetlenül integráló megoldásra még csupán egy-két példa található az irodalomban.

Az elektrosztatikus szálképzés egy innovatív eljárás amorf szilárd diszperziók előállítására, mely alkalmazható lehet gyógyszerhatóanyagok folyamatos eljárással történő formulázására. A technológia közvetlenül kapcsolható a szintézishez, valamint extrém körülmények alkalmazása nélkül, roncsolásmentesen képes az adott reakcióelegyet szilárd nanoszálakká alakítani megfelelő polimer és feszültség beállítása mellett, melyekből őrlést követően akár tabletta is préselhető.

Munkánk céljául tűztük ki a flibanszerin hatóanyag folyamatos szintézisből érkező reakcióelegyének közvetlen feldolgozását elektrosztatikus szálképzés segítségével. A hatóanyagot három különböző polimer segédanyaggal is formuláltuk, és mindegyik eljárást sikeresen optimalizáltuk. Az előállított szálas termék tulajdonságait számos analitikai módszerrel elemeztük, és vizsgáltuk az anyagok feldolgozhatóságát őrlési lépésben, mely a tablettázhatóság előfeltétele.

szerző

  • Fügedi Kata Dorina
    Vegyészmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Nagy Zsombor Kristóf
    egyetemi docens, Szerves Kémia és Technológia Tanszék

helyezés

BME Egyetemi Hallgatói Képviselet III. helyezett