Ligninalapú reaktív keverékek előállítása: reakciók, kinetika, szerkezet, tulajdonságok
A cellulózgyártás melléktermékeként nagy mennyiségben keletkezik lignin, amelyet nagy energiasűrűsége miatt tüzelőanyagként használnak fel leginkább. Régóta fennálló kutatói törekvés, hogy a lignint nagy hozzáadott értékű termékekben használják fel, pl. polimer keverékek, kopolimerek alapanyagaként. Mivel a lignin nem megolvasztható, nem megömleszthető, a legtöbb oldószerben pedig nem oldódik, feldolgozása számos nehézségbe ütközik, így fizikai vagy kémiai módosítása szükséges.
TDK munkám során lignoszulfonátot (LS) oldottunk 1000 g/mol móltömegű polietilén-glikolban (PEG), majd 4,4’- and 2,4’-metilén-difenil-diizocianáttal (iMDI) reagáltattam a PEG/LS oldatot. A reakcióelegy LS tartalma 20 V/V% volt, míg az NCO/aktív H arányt 1 és 2 között változtattam 0,5 lépésközönként. A kémiai reakció előrehaladását Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópiával (FTIR) követtem nyomon. A próbatestek mechanikai tulajdonságait Instron 5566 típusú berendezésen szakítóvizsgálattal határoztam meg. Emellett dinamikus mechanikai analízist (DMA) és differenciális pásztázó kalorimetriát (DSC) is alkalmaztam a minták jellemzésére. A reakció sztöchiometriája alapján három lehetséges szerkezetet alkottam meg és hasonlítottam össze a kapott kísérleti eredményekkel. Ezek a modellek jól illeszkedtek a megfigyelt tulajdonságokhoz.
szerző
-
Gottscháll Ramóna
Műanyag- és száltechnológiai mérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Pukánszky Béla
egyetemi tanár, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék
