Töltött politejsav szálak előállítása csontszövet regeneráció céljából
A sérülés vagy betegség következtében sérült, elhalt, funkciójukat ellátni képtelen szövetek, szervek orvoslása, pótlása egyre nagyobb kihívást jelent a növekvő transzplantációs sorok és az átültetett szövetek kilökődésének veszélye miatt. Az átültetésre alternatívát jelenthet a mesterséges, az élő szervezeten kívül létrehozott szövetek előállítása, amihez mesterséges vázanyagokra, úgynevezett scaffoldokra van szükség. Ezek a vázanyagok az extracelluláris mátrixhoz hasonló jellegükből adódóan kedvező környezetet biztosítanak a szövetet felépítő sejtek megtapadásához és osztódásához. Kutatómunkám célja politejsav (PLA) szálak előállítása volt, ami potenciális vázanyaga lehet a csontszövet tenyésztési eljárásoknak. A csontregenerációt elősegítő hatás eléréséhez a szintetikus biopolimer kielégítő mechanikai tulajdonságait természetes, biológiailag aktív anyagokkal kombináltam. A proliferációt elősegítő hatást a csontszövet szerves alkotójával, a kollagénnel nagy hasonlóságot mutató zselatin adagolásával kívántam elérni. Kutatómunkám második felében a csontszövet fő szervetlen ásványi komponensét jelentő, nanoméretű hidroxiapatit (HA) szemcséket állítottam elő, majd adagoltam politejsavhoz.
Vizsgáltam a hidroxiapatit szintézis különböző paramétereinek hatását a szemcseméret alakulására. A szálképzés szempontjából kedvezőtlen aggregációt különböző tenzidek segítségével próbáltam megakadályozni. A hidroxiapatitot, illetve a zselatint a politejsav kiindulási oldatához kevertem, a szálakat az így kapott emulziókból és szuszpenziókból elektromos szálképzéssel állítottam elő. A sikeres szálképzéshez először meg kellett találnom a kiindulási elegyek jellemzőinek illetve a folyamat műveleti paramétereinek optimális értékeit. Ezt követően vizsgáltam, hogy a zselatin illetve a hidroxiapatit tartalom milyen hatással van a szálak tulajdonságaira. A szálak átlagos vastagságát, morfológiáját és szerkezetét pásztázó (SEM) illetve transzmissziós (TEM) elektronmikroszkópos felvételek alapján jellemeztem. A szálak tényleges zselatin tartalmáról extrakcióval bizonyosodtam meg. A szálak összetételét infravörös spektroszkópiával (FTIR) vizsgáltam.
szerző
-
Nagy Orsolya
Műanyag- és száltechnológiai mérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Kirschweng Balázs
PhD hallgató, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék -
Dr. Pukánszky Béla
egyetemi tanár, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék
