Itrakonazolt tartalmazó amorf szilárd diszperziók feldolgozása
Itrakonazolt tartalmazó amorf szilárd diszperziók feldolgozása
Galata Dorián László, II. évf. (MSc)
Témavezető: Dr. Nagy Zsombor Kristóf egyetemi adjunktus
BME Szerves Kémia és Technológia Tanszék
Konzulens: Démuth Balázs doktoráns
BME Szerves Kémia és Technológia Tanszék
Napjainkban a gyógyszerkutatással foglalkozó cégek egyre gyakrabban találják szembe magukat a felfedezett új hatóanyagok rossz vízoldhatóságából következő problémákkal. Az ilyen hatóanyagok esetén különleges formulációs eljárásokat kell alkalmazni a megfelelő biohasznosulás elérése érdekében, az egyik lehetséges megoldás amorf szilárd diszperzió (ASD) képzése. Az ASD-ban a hatóanyag egy polimer mátrixba ágyazva amorf formában van jelen, így nagyobb vízoldhatósággal rendelkezik, mint a kristályos hatóanyag.
Az itrakonazol egy szisztémikus hatású gombaölő gyógyszer, vízoldhatósága rendkívül rossz kristályos állapotban. Itrakonazolt tartalmazó ASD előállítására az egyik lehetséges módszer az elektrosztatikus szálképzés, mátrix polimerként hidroxipropil-metilcellulózt (HPMC) vagy poli(vinilpirrolidon)-vinil-acetát kopolimert (PVPVA) lehet alkalmazni. Munkám célja egy olyan elektrosztatikus szálképzéssel előállított itrakonazol tartalmú ASD alapú tabletta kifejlesztése, ami in vitro kioldódásvizsgálat során legalább 95%-os kioldódást képes elérni.
Először a két lehetséges mátrix polimer teljesítményét hasonlítottam össze, a tabletták in vitro kioldódódási eredménye alapján a HPMC alapú tabletták jobb teljesítményt nyújtanak, mint a PVPVA alapúak. Ennek oka egy a közelmúltban megfigyelt jelenség lehet, miszerint az egyik tablettázási segédanyag, a magnézium-sztearát a kioldóközeg körülményei között vízben oldhatatlan adduktokat képez az itrakonazollal. A HPMC képes arra, hogy megvédje a hatóanyagot ettől a jelenségtől, a PVPVA viszont nem, ez megmagyarázza az eltérő teljesítményt. Ugyanakkor a HPMC mátrixú ASD-k rosszabb feldolgozhatósággal rendelkeznek, mint a PVPVA mátrixúak.
Ezek alapján egy olyan formuláció lenne az ideális, ami PVPVA mátrixú ASD-t tartalmaz, viszont valamilyen formában HPMC-t is adunk a rendszerhez. Három ilyen formulációt próbáltam ki, az első segédanyagként tartalmaz HPMC-t, a második a tabletta filmbevonatában, a harmadik pedig vegyes HPMC-PVPVA mátrixú ASD-t tartalmaz. Az első és a harmadik változat 90% körüli kioldódást ért el, ez bizonyítja, hogy a HPMC segítségével lehet javítani a PVPVA alapú rendszerek teljesítményén is.
Ha szeretnénk 100% körüli kioldódást elérni, akkor a HPMC mátrixú rendszer feldolgozhatóságát kell növelnünk. Ennek megvalósíthatóságát úgy vizsgáltam, hogy összehasonlítottam egy kalapácsos malmon őrölt és egy kompaktoron kétszer kompaktált HPMC alapú ASD tablettázhatóságát. Az eredmények szerint a kompaktálás segítségével lehetséges olyan mértékben javítani a HPMC mátrixú ASD feldolgozhatóságát, hogy az tablettázható lehet egy megfelelő kényszertöltéssel felszerelt ipari tablettázó gépen.
szerző
-
Galata Dorián László
Gyógyszervegyész-mérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Nagy Zsombor Kristóf
egyetemi docens, Szerves Kémia és Technológia Tanszék -
-
Dr. Marosi György
, Szerves Kémia és Technológia Tanszék
