Atmoszférikus hidegplazma kezelés alkalmazása cellulóz alapú szálasanyagok felületi tulajdonságainak módosítására

Az utóbbi időben a textilkikészítésben a jól kontrollálható plazma-alapú módszerek a legtöbbet vizsgált felületmódosítási eljárások, amelyekkel a textilanyagok funkcionalitásának és használati értékének a növelése környezetbarát módon valósítható meg. A plazma ionizált gáz, amely szabad elektronokat, ionokat, atomokat, gyököket, gerjesztett részecskéket és fotonokat tartalmaz. Textilek felületmódosítására a hidegplazma alkalmas, amelyben az atomok szobahőmérsékleten, vagy ahhoz közeli állapotban vannak, elektronhőmérsékletük azonban ennél akár nagyságrendekkel is nagyobb lehet. Ennek köszönhetően a hidegplazma kezelés fizikai és kémiai változásokat okoz a szálak és szövetek felületi rétegeiben és speciális funkciók kialakítását teszi lehetővé.

Tudományos diákköri dolgozatomban nyers pamut- és lenszövetek plazmakezelésével foglalkoztam és a plazmakezelés paramétereinek a függvényében vizsgáltam a kiindulási hidrofób szálfelület tulajdonságainak a módosulását. A szálfelület hidrofilitásának jellemzésére a cseppentéses módszert alkalmaztam és mértem a peremszöget. A folyadékszívás mérés eredményeiből a felületi energiát számoltam ki. A felület összetételében lejátszódó változásokat infravörös spektroszkópiával (FT-IR ATR) és röntgen fotoelektron spektroszkópiával (XPS) követtem. A felület morfológiai változásait atomierő mikroszkóppal (AFM) és scanning elektron mikroszkóppal (SEM) jelenítettem meg. A szálfelület viasszal borított külső rétegének a megbontását enzimes modellreakcióval is igazoltam.

szerző

• 
  Sztankovics Andrea
  vegyészmérnöki
  nappali

konzulensek

• 
  Dr. Csiszár Emília
  egyetemi docens, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék
• 
  Szabó Orsolya Erzsébet
  doktoráns, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék
• 
  Dr. Tóth András
  tudományos főmunkatárs, MTA Kémiai Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet (külső)