Immobilizált antitestek vizsgálata Protein M és képalkotó felületi plazmon rezonancia alkalmazásával
A Protein M univerzális antitestkötő fehérjeként lett bevezetve a szakirodalomban, amely az antitest variábilis részéhez kapcsolódva képes megakadályozni az antitest-antigén komplex létrejöttét. Ennek következtében alkalmas lehet általános reagensként antitestmódosított felületek jellemzésére, illetve új kompetitív immunanalitikai eljárások kifejlesztésére is. A kutatómunka során célom a Protein M antitestkötő fehérje karakterizálása volt, nagy hangsúlyt fektetve a fehérje antitest-antigén kötésre való hatásának tanulmányozására. A mérések során képalkotó felületi plazmon rezonanciát (SPRi) alkalmaztam, amely módszer képes az antitest-antigén kölcsönhastások jelölésmentes, valós idejű és nagy áteresztőképességű nyomon követésére.
A vizsgálatokat fehérje antigének széles mérettartományában végeztem: proBNP (8,5 kDa) ˂ Spike Protein RBD (25 kDa) ˂ cTnI (34,6 kDa) ˂ CRP (125 kDa) ˂ IgE (190 kDa) ˂ SARS-CoV-2 VLP, többféle, az antigénekre specifikus antitestet felhasználva. A mérések során azt tapasztaltam, hogy az egyes antigének méretének növekedésével, a Protein M általi antigén kiszorítás mértéke is növekvő tendenciát mutat. A kisméretű (8-125 kDa) antigének esetén nem tapasztaltam szignifikáns különbséget az antigén kötődésének mértékében a Protein M-mel gátolt és a szabadon hagyott kötőhelyek között. Azonban a nagyobb méretű IgE-re specifikus antitest esetén a Protein M kötődése már több, mint 50%-kal csökkentette az antigén kötődését. A SARS-CoV-2 VLP vizsgálatakor a Protein M-mel előzetesen blokkolt antitest a szabad kötési képesség kevesebb, mint 20 százalékának megkötésére volt alkalmas.
Ezek alapján feltételezhető, hogy a Protein M fehérje antigénkötés gátló hatása sztérikus okokra vezethető vissza. Ennek bizonyítására a proBNP antigént biotiniláltam, majd sztreptavidinnel reagáltatva jelentősen megnöveltem a méretét. Az antigén a biotinilálás hatására nem vesztette el antitestkötő képességét, így meg tudtam határozni a megnövelt méretű antigénre is a szabad és blokkolt helyekhez való kötődés mértékét. A natív proBNP-vel összehasonlítva az eredményeket látható, hogy a méretnövelés hatására a Protein M-mel blokkolt kötődés mértéke a felére csökkent. Ezzel sikerült bizonyítanom, hogy a Protein M fehérje az antigén-antitest komplex létrejöttét elsődlegesen sztérikus okok miatt gátolja.
szerző
-
Barna Sára
Vegyészmérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Gyurcsányi Róbert
tanszékvezető, egyetemi docens, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék -
Bognár Zsófia
PhD hallgató, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék
