Famotidin heterogén kristályosítása segédanyagokkal
Famotidin heterogén kristályosítása segédanyagokkal
Farkas Erik, BSc IV. évfolyam
Témavezető: Dr. Pataki Hajnalka
egyetemi adjunktus
BME Szerves Kémia és Technológia Tanszék
A gyógyszerhatóanyagok készítménytechnológiai segédanyagok jelenlétében végzett heterogén kristályosítása ígéretes kutatási irány a hatóanyag morfológiai tulajdonságainak javításában. A segédanyagok egyaránt befolyásolhatják a kristályos termék szemcseméretet, és szemcseméreteloszlását, kristályhabitusát, egyes esetekben adott kristályszerkezet kialakulását indukálhatják. Ilyen módon meghatározhatják a hatóanyagok oldódási sebességét és gördülékenységét, mindezzel megteremthetik a kíméletesebb és gazdaságosabb formulálási eljárás kialakítását. Ennek értelmében kutatómunkám célja a famotidin modellhatóanyag esetében olyan polimer segédanyag(ok) megtalálása és hatásainak részletes vizsgálata, mellyel a hatóanyag fizikai tulajdonságai (kristályalak, gördülékenység) nagymértékben javíthatóak.
A vizsgálandó segédanyagok körét a hatóanyaggal kialakítható másodlagos kölcsönhatások lehetőségével, valamint az oldhatóságok feltérképezésével határoztam meg. Így az előkísérletek során több segédanyaggal szűrővizsgálatot végeztem, majd a termelés adatok és a termékek mikroszkópos vizsgálatával (aggregátumképződés) a segédanyagok körét két polimerre, a mikrokristályos cellulózra (MCC) és a nátrium-karboximetilcellulóz-mikrokristályos cellulózra (NaCMC-MCC) szűkítettem le. Itt a hatóanyag segédanyag felületére történő kristályosodását, azaz gördülékenység javító aggregátumok képződését tapasztaltam. A folyamatirányított kristályosítóban elvégzett méretnövelési lépésben a kedvezőbb NaCMC-MCC segédanyag hatását egy 3 faktoros kísérlettervvel tanulmányoztam. Vizsgáltam a hűtési sebesség, a segédanyag mennyiség, és az utókevertetési idő hatását a termelésre, kristályméretre, habitusra és adagolhatóságra. A kapott termelés értékek alapján a polimer gócképző hatása miatt, gyors hűtési sebességnél jelentős, mintegy 30%-os termelésnövekedést tapasztaltam a polimer nélküli referencia kísérlethez képest. A termékek gördülékenységénél a referencia minta kedvező kategóriájából a termék polimerrel több esetben a jó és kiváló gördülékenységi kategóriába esett.
Összeségében megállapítható, hogy segédanyag segítségével sikerült a hatóanyag ugyanazon kristályformáját jó termeléssel, kiváló porreológiai tulajdonságokkal kristályosítani.
