A "mentális ugrások" szerepe az NMR-spektroszkópia alapú kismolekulás szerkezetkutatásban
A tudományos állítások technikai korlátokból adódó bizonytalanságairól rendszerint beszámolnak a tudományos publikációk, viszont érdemtelenül kevés szó esik a kutatók által elkövethető gondolkodási hibákról és ezeknek pszichológiai vonatkozásairól. Ezek a tévedési lehetőségek a szerves részét képezik bármely természettudományos területnek, és többnyire az úgynevezett „mentális csapdákból” eredeztethetőek, illetve egy részük fakadhat szaktudásbeli hiányosságból is.
Ebben a dolgozatban az NMR-spektroszkópia alapú kismolekulás szerkezetmeghatározás példáján egy vázlatot kívánok nyújtani arról az igen komplex tanulási folyamatról, mely által bármely tudós szakértelme fejlődik. Ennek a fejlődésnek kulcselemei a „mentális ugrások”: azok a pillanatok, melyek során a kutató újradefiniálja saját szemléletét és megközelítését egy természettudományos probléma kapcsán. Ebben a kissé szokatlan dolgozatban három izgalmas NMR-alapú szerkezetfelderítési történetet mutatok be egy gyógyszeripari környezetben dolgozó és tanuló NMR-spektroszkópus tanulási folyamatának szempontjából.
szerző
-
Weber Márton
Vegyészmérnöki alapképzési szak, levelező BSc
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Keglevich Péter
egyetemi adjunktus, Szerves Kémia és Technológia Tanszék
