Amorf szilárd diszperziók stabilitásával összefüggő molekuláris mobilitások vizsgálata Raman-spektroszkópiával
Napjainkban egyre gyakrabban jelent problémát a gyógyszeripari fejlesztések során, ha egy hatóanyag rossz vízoldhatósággal jellemezhető. A potenciális gyógyszerjelöltek egy része eléri a kívánt biológiai hatást és forgalomba kerül, a többinél viszont az előnytelen oldhatósági tulajdonságok megnehezítik a készítményfejlesztés folyamatát. Az oldhatósági problémák kezelésére számos módszer áll már rendelkezésünkre, melyek közül kiemelhető a kutatómunkám során is alkalmazott eljárás, az amorf szilárd diszperziós rendszerek előállítása. Az amorf rendszereket tartalmazó készítmények forgalomba hozatalához azonban biztosítani kell, hogy a hatóanyag amorf formában marad a szavatossági idő végéig, mivel kristályosodás esetén elveszíti a látszólagos oldhatóságra gyakorolt előnyét. Ehhez meg kell határozni, hogy milyen anyagi tulajdonságok és külső tényezők befolyásolják a stabilitást. A kérdéses paramétereknek a feltárásához pedig nélkülözhetetlen a megfelelő analitikai módszerek alkalmazása és fejlesztése.
Kutatómunkám során egy rossz oldhatósággal és jó felszívódással jellemezhető hatóanyag, a naproxen polivinil-pirrolidon vinil-acetát kopolimerrel társított amorf szilárd diszperzióját vizsgáltam Raman-spektroszkópiával. Célom volt, hogy ezzel az analitikai módszerrel 10, 20, 30, 40 és 50% hatóanyagot tartalmazó minták esetén elemezzem az üvegesedési hőmérséklet alatt lejátszódó relaxációs folyamatokat. Munkám során további célom volt, hogy vizsgáljam az alacsonyabb hőmérsékleten észlelhető molekuláris mobilitások és a stabilitás közötti összefüggéseket, melyhez gyorsított stabilitás teszteket hajtottam végre. Kutatásom eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a stabilitást befolyásoló tényezőket egy gyors, roncsolásmentes analitikai módszerrel a hosszú, rendkívül időigényes stabilitási vizsgálatok előtt fel lehessen térképezni, így az amorf szilárd diszperziókhoz kapcsolódó fejlesztési folyamatok hatékonyabbak és célirányosabbak lehetnek a jövőben.
szerző
-
Haraszti Anna
Gyógyszervegyész-mérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Marosi György
, Szerves Kémia és Technológia Tanszék -
Dr. Szabó Edina
tudományos munkatárs, Szerves Kémia és Technológia Tanszék