Prediktív in vitro kioldódás vizsgálati módszer fejlesztése szilárd gyógyszerkészítmények vizsgálatára
A gyógyszerkutatás-fejlesztésben növekvő igény van olyan in vitro vizsgálatokra, melyek minél jobban közelítik, egyes esetekben pótolják az in vivo vizsgálatokat, így ezek számának csökkentésével a preklinikai, klinikai fázisok esetén időt és költséget takaríthatnak meg. Ilyen in vitro vizsgálatok közé tartozik a gyógyszerkészítmények kioldódás vizsgálata is, mely megfelelő körülmények között kellően modellezheti a készítmény szervezetbeli hasznosulását. Erre a standard gyógyszerkönyvi kioldódás vizsgálatok nem minden esetben alkalmasak, így szükség van azoknál biorelevánsabb, az emberi szervezetet jobban modellező módszerek fejlesztésére.
Kutatómunkám tárgyát képezte az in vitro-in vivo korreláció javulását eredményező kialakítással rendelkező emésztőrendszer szimulátor (GIS: gastrointestinal simulator) vizsgálati módszer fejlesztése és tanulmányozása. A hatóanyag biohasznosulásának jobb előrejelzésének érdekében célom volt a bélcsatorna körülményeinek minél részletesebb modellezése, hangsúlyt fektetve a kioldódás és felszívódás szempontjából három relevánsabb szakaszra (gyomor, patkóbél és éhbél). Törekedtem arra, hogy a kioldódási módszer minél jobban szimulálja azt a biológiai rendszert, melyben a készítmény változatos pH-jú, ionerősségű és összetételű közegeken halad át, míg eléri kioldódásának és felszívódásának helyét. Kutatási munkám alapjául az irodalomban megjelent eredmények szolgáltak.[1] Irodalomkutatás segítségével meghatároztam az emésztőrendszer egyes részeire étkezés előtti állapotban jellemző pH értékeket és tartózkodási időket, majd ezen paraméterek alapján optimáltam a kioldódás vizsgálat körülményeit.
Az in vitro-in vivo korreláció növelésének eredményességét ibuprofen tartalmú szilárd gyógyszerkészítmények vizsgálatával tanulmányoztam, melyhez irodalmi in vivo adatok álltak rendelkezésemre.[2] Célom volt, hogy a vizsgált készítmények in vivo kioldódás görbéjét minél jobban közelítsem az in vitro (GIS) vizsgálatokkal, illetve hogy kimutassam ugyanazon különbségeket a készítmények között, melyek a szervezetbeli viselkedés esetén is tapasztalhatóak.
[1] Takeuchi, S.; Tsume, Y.; Amidon, G. E.; Amidon, G. L., J. Pharm. Sci. 2014, 103, 3416-3422.
[2] Legg, T. J.; Laurent, A. L.; Leyva, R.; Kellstein, D., Drugs R D 2014, 14, 283-290.
[3] Hens, B.; Bermejo, M.; Tsume, Y.; Gonzalez-Alvarez, I.; Ruan, H.; Matsui, K.; Amidon, G. E.; Cavanagh, K. L.; Kuminek, G.; Benninghoff, G.; Fan, J.; Rodríguez-Hornedo, N.; Amidon, G. L., Eur. J. Pharm. Sci. 2018, 115, 258-269.
szerző
-
Szabó Réka
Vegyészmérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Tóth Blanka
egyetemi docens, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék