Regisztráció és bejelentkezés

Autóüvegminták elemösszetételi adatgyűjteményének létrehozása mikrokollimálású röntgenfluoreszcenciás spektroszkópiával kriminalisztikai jellegű összevetésekhez

Az elmúlt időszakban lehetőséget kaptam, hogy betekintést nyerjek és részt is vegyek egy újfajta üvegvizsgálati módszer kidolgozásában a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben. Az üvegvizsgálatok elsődleges célja bebizonyítani, hogy a talált üveg (például autófeltörés gyanúsítottjánál, cserbenhagyásos gázolás helyszínén) és az összehasonlító minta (például feltört autóból vagy a gázolás gyanúsítottjának autójából származó üvegek) származhatnak-e azonos forrásból. Ugyan a Kutatóintézet rendelkezik már egy ilyen vizsgálatokra alkalmas optikai vizsgálati módszerrel, de beszerzett újonnan egy mikrokollimálású röntgenfluoreszcenciás spektroszkópot (μXRF), amely szintén alkalmas lehet – elemösszetételi elemzés alapján – az eltérő forrásból származó üvegminták megkülönböztetésére, kiegészítve a már meglévő vizsgálati módszer szolgáltatta eredményeket, esetleg némileg fel is váltva azt. Az elsődleges feladatom és célom egy olyan vizsgálatsorozat megkezdése és végrehajtása volt, amely segíthet eldönteni, hogy a beépített alapparamétereken alapuló μXRF spektroszkóppal történő standardless mérések alkalmasak lehetnek-e összehasonlító vizsgálatokra.

Vizsgálataimhoz egy 253 db-os, autóüveg-törmelékből álló, dokumentált mintasorozatot kaptam. Minden mintát 5 ponton lemértem az energiadiszperzív detektorral ellátott μXRF mérőberendezéssel. A spektrumokat kiértékelve egy olyan adatgyűjteményt hoztam létre, amely az egyes üvegminták mennyiségi összetételét tartalmazza atomszázalékban kifejezve, táblázatosan. Az adatok további feldolgozásaként az egyes minták megfelelő elemi adatsorainak varianciáját és várható értékét hasonlítottam össze F-, majd kétmintás t-próbát végezve. Azt vizsgáltam, hogy az egyes minták összetételi értékei páronként 5%-os szignifikancia szint mellett megkülönböztethetőek-e, illetve kijelenthető-e ilyen szignifikancia szint mellett, hogy különböző forrásból származnak.

A statisztikai próbák elvégzéséhez MATLAB fejlesztő környezetében egy programot készítettem. Kidolgoztam egy mérési stratégiát arra nézve, hogy az összehasonlítást mely elemek alapján érdemes elvégezni, figyelembe véve az üvegek általános összetételét, a készülék előnyeit és korlátait (pl.: spektrális felbontás, spektrális zavarás), valamint a releváns szakirodalomban megjelent eredményeket. Az így kiválasztott összetételi arányok: Ca/Fe, Ca/K, Ca/Si és Sr/Zr lettek. Az előzetes eredmények igen biztatóak, ugyanis a négy arány vizsgálatával a minták 88,9%-a megkülönböztethető. Ezek mellett az autóüvegeket hat csoportra osztottam attól függően, hogy az autó melyik részéből származnak (pl.: szélvédő, oldalsó ablaküveg, visszapillantó tükör, fényszóró stb.), így vizsgáltam azt, hogy az egyes csoportokon belül található-e valamilyen jellegzetesség, amely a többi csoporttól megkülönböztetheti.

szerző

  • Szécsényi Andrea
    Vegyészmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Tóth Péter
    laborvezető, ORFK BSzKI (külső)
  • Dr. Madarász János
    egyetemi docens, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék