Új, várhatóan biológiailag aktív vindolinszármazékok szintézise
ÚJ, VÁRHATÓAN BIOLÓGIAILAG AKTÍV VINDOLINSZÁRMAZÉKOK SZINTÉZISE
Az indolvázas alkaloidok jelentős képviselői a Vinca alkaloidok sorába tartozó vindolin (1) és katarantin (2), melyeket korábban a Madagaszkáron őshonos Catharantus roseus-ból izoláltak. Ezek a vegyületek a kiemelkedően citosztatikus hatású dimer alkaloidok, a gyógyszerként is forgalomban lévő vinkrisztin és vinblasztin komponensei, melyeket eredményesen alkalmaznak a rákos megbetegedések elleni terápiában, ezek közül is elsősorban a leukémia, a Hodgkin limfóma, illetve a nem-Hodgkin limfóma esetén.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia és Technológia Tanszékén elkészített TDK dolgozatom kapcsán feladatom olyan új vindolin- és katarantinszármazékok előállítása volt, melyekkel a kutatócsoport még nem foglalkozott, és várhatóan daganatellenes hatást mutatnak.
Saját munkám során először több reakciólépésen keresztül sikeresen előállítottuk a 14,15-ciklopropanovindolin (D)-triptofánnal kapcsolt származékát. A kapott vegyület hordozópeptidhez köthető, és mivel így képes közvetlenül a sejtbe jutni, csökkenthetőek a káros mellékhatások.
Ezt követően halogéntartalmú katarantin- és a vindolinszármazékokat terveztünk előállítani. A katarantin fluorozása során két különböző módszerrel (Select Fluor és xenon-difluorid) is ugyanahhoz a vegyülethez jutottunk, ám a fluoratom a várt 10-es helyzet helyett mindkét esetben a 7-es helyzetű hídfő szénatomra épült be. Hasonlóképpen a vindolin fluorozása során a fluor a 8-as helyzetű hídfő szénatomhoz kapcsolódott. A vegyületet biológiai vizsgálatra küldtük, ahol különböző rákos sejtvonalakon tesztelik.
Ezek után difluor-és diklórkarbénezési reakciókkal kezdtünk el foglalkozni. A vindolin difluorkarbénezése során nem a várt termék keletkezett, hanem egy olyan érdekes vindolinszármazék, amely a 16-os helyzetben difluormetil-éter-csoportot tartalmazott. A diklórkarbénezési reakció során pedig a várt termék helyett az irodalomban is ismert 10-formilvindolinhoz jutottunk. Végül a vinblasztin és a vinkrisztin esetében is megpróbáltuk megvalósítani a diklórkarbénezést. A vinblasztinnál kétféle módszerrel is a várttól eltérő terméket kaptunk: mindkét esetben egy gyűrűfelnyílt oxiránszármazékhoz jutottunk. A vinkrisztin esetében csak az egyik módszerrel sikerült tisztán előállítani a vinblasztinnál tapasztalt gyűrűfelnyílt oxiránszármazék vinkrisztin-analogonját.
szerző
-
Keglevich András
gyógyszervegyész-mérnöki
nappali
konzulensek
-
Dr. Hazai László
egyetemi magántanár, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék -
Dr. Keglevich Péter
egyetemi adjunktus, Szerves Kémia és Technológia Tanszék
