A Zephyranthes candida rákellenes alkaloidjának vanillinból kiinduló sztereoszelektív totálszintézise
Az elmúlt két évtizedben a fehér esőliliomnak (Zephyranthes candida) - az amarilliszfélék családjának, a Dél-Amerika szubtrópusi La Plata régiójában őshonos képviselője - leveléből, szárából, virágából, hagymájából, és terméséből több biológiailag aktív hatóanyagot izoláltak a kutatók, közülük a transz-dihidro-narciklazin bizonyult legjelentősebbnek.
A transz-dihidro-narciklazinról azóta kiderült, hogy az amarilliszfélék citosztatikus alkaloidjai közül az amerikai National Cancer Institute minősítése szerint a legerősebb rákellenes hatású alkaloid.
Az Amaryllidaceae alkaloidok citosztatikus képviselői a laktám vázat tartalmazó fenantridon alkaloidok közé tartoznak, amelyek sztereokémiai komplexitásuk, és jelentős biológiai aktivitásuk miatt érdekes, és kihívást jelentő célnak bizonyultak a szintetikus vegyészek számára. Ezért az elmúlt két évtizedben világszerte jelentős számú totálszintézist dolgoztak ki az előállításukra.
A nagy számú, irodalomban publikált totálszintézis túlnyomó többsége a korábban legerősebb rákellenes hatásúnak tartott narciklazin és pankratisztatin alkaloidok előállítását valósította meg, és meglepő módon az azóta legerősebb hatásúnak bizonyult transz-dihidro-narciklazin szintézise kevés figyelmet kapott.
Ezt felismerve a BME Szerves Kémia és Technológia tanszékén intenzív kutatás indult a transz-dihidro-narciklazin racionális totálszintézisének kidolgozására, kitűzve célul, hogy ellentétben az irodalomban leírt soklépéses, bonyolult szintézis megoldásokat alkalmazó előállítási módszerekkel, kevesebb szintézislépést, és könnyen kivitelezhető lépéseket alkalmazó szintézist dolgozzanak ki.
Egyetemi tanulmányaim során ebbe a kutatásba kapcsolódtam be, és a BSc szakdolgozatomat is ebből a témából készítettem. Ezt követően MSc hallgatóként folytattam a kutatást, és a korábban általam metilgallátból kidolgozott szintézisutat megváltoztattam. Most vanillinból kiindulva valósítottam meg a szintézist, amely sokkal olcsóbb alapanyag, mint a metilgallát.
A racém transz-dihidro-narciklazin teljes szintézisét az említett vanillinból kiindulva 18 viszonylag egyszerű lépésben valósítottam meg, egyetlen lépésben sem volt szükséges extrém reakciókörülmények, és túlságosan költséges reagensek alkalmazása. Ezenkívül a lépéseket úgy sikerült kivitelezni, hogy mindössze 2 lépésben vált szükségessé oszlopkromatográfiás tisztítás alkalmazása. A szintézis intermedierjei az irodalomban eddig le nem írt új vegyületek, amelyek szerkezetét és sztereokémiáját IR és NMR spektroszkópiával igazoltam.
szerző
-
Varró Gábor
gyógyszervegyész-mérnöki
nappali
konzulens
-
Dr. Kádas István
c. egyetemi docens, Szerves Kémia és Technológia Tanszék
