Paksi Atomerőmű radioaktív hulladékának nukleáris spektroszkópiai vizsgálata
Az atomerőművi radioaktív hulladékok változatos összetételben tartalmaznak radioaktív izotópokat. A leginkább problémás összetevők az alfa-sugárzó aktinidák, közülük elsősorban az urán és a transzurán elemek. Minden szempontból nagyon veszélyesek, ugyanis toxicitásuk mellett az élő szervezetben lerakódva nagy energiájú alfa-sugárzással terhelik a szöveteket. Kimutathatóság szempontjából az a nehezítő körülmény, hogy rendszerint kis vagy nyomnyi mennyiségben találhatók a hulladékban, ami azonban nem jelenti, hogy aktivitásuk és okozott környezetterhelésük is ilyen kismértékű. Alfa-sugárzó izotópok kimutatására jelenleg rendelkezésre álló legjobb módszer az alfa-spektroszkópia, ami viszont hosszadalmas minta előkészítést igényel. A forrás elkészítésénél az egyik legfontosabb szempont, hogy a minta közelítőleg végtelen vékony rétegben kerüljön fel a hordozóra, hogy az alfa-kvantumok mintán belüli úgynevezett önabszorpcióját minimalizáljuk. Ezen forráskészítési eljárások sok hibalehetőséget rejtenek a hosszú radiokémiai elválasztási folyamatban, viszont jobb módszer híján ezzel kell megbirkóznunk. Problémát jelent, hogy a pontos meghatározás érdekében az említett kis mennyiséget lehetőleg teljes mértékben kell a hulladék nagy tömegéből szelektíven elválasztani, ami rendkívül nehéz feladatnak bizonyul.
Munkám célja az, hogy az egyetemi tanulmányaim során tanultakat kamatoztatva, valamint új tudásanyagot szerezve ismerjem meg az alfa-spektroszkópiai mérésekhez kapcsolódó radiokémiai átalakításokat, az alfa-forrás készítésének módszereit, valamint a gamma-spektroszkópiát, mint a radioaktív izotópok nyomon követésének egyik módszerét. Az alfa-sugárzó izotópokat a Paksi Atomerőműből származó, felszabadítani kívánt szilárd bórax minta feltárását követően UTEVA gyantát alkalmazó extraktív kromatográfiás módszerrel választottuk szét. A forráskészítés módszerei közül a mikrocsapadékos, valamint az elektrokémiai módszereket vizsgáltam, melyekkel Pu-forrásokat készítettem. Ezen felül az elektrokémiai forráskészítéshez Am-tartalmú modell oldatokkal az elektrolízis paramétereit optimalizáltam. Méréseimet a RadAnal Kft.-nél végeztem szakmai gyakorlatom ideje alatt.
szerző
-
Ráskai Ákos
Vegyészmérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Gresits Iván
t. fmts, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
