Regisztráció és bejelentkezés

Növényi kivonat finomítása antiszolvens kristályosítással

A modern gyógyászatban egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyógynövények használata a betegségek kezelése és a fizikai állapot javítása érdekében. A gyógynövény ipar Európában és ezen belül hazánkban is nagy múlttal rendelkezik. Egy fontos hazai gyógynövény a fekete nadálytő, amelynek jótékony hatásai közé tartozik a bőr és nyálka összehúzó hatása, melyet a sebek kezelésénél használnak. A növényben többek között allantoin található, mely serkenti a vérellátást, növeli a sejtek regenerációs folyamatait, hám- és sejtképző hatása gyorsítja a sebgyógyulást. A készítményeket már elterjedten használják a piacon, melyek kenőcs, krém vagy tinktúra formában vásárolhatóak meg. A készítményeket továbbá sebek, zúzódások, ficamok, csonttörések, reumatikus ízületi gyulladás és rándulások gyógyításában alkalmazzák. Alapanyagként a gyártás során általában a növény levelét és/vagy gyökerét használják. A termékek forgalmazását a pirrolizidin alkaloidok miatt korlátozzák, mely vegyületek hepatotoxikus hatásúak. A forgalmazás korlátozása adja a témám alapötletét, melynek célja a jelentősen csökkentett alkaloid tartalmú termékek előállítása és ezzel a készítmények szélesebb körben való alkalmazhatóságának biztosítása.

Témám során a fekete nadálytő gyökér extrakciójával és az extraktumok antiszolvens kristályosításával foglalkoztam. Különböző extrakciós módszerekkel készítettem fekete nadálytő kivonatokat, ilyen a Soxhlet-extrakció és a hagyományos kevertetéses extrakció. A kevertetéses extrakció kivonatait szén-dioxid gáz antiszolvens kristályosítással dolgoztam tovább. A kevertetéses extrakció során oldószerként etanolt, metanolt és acetont használtam. A gáz antiszolvens kristályosítás értelmét az adja, hogy a kevertetéses extrakció során felhasznált oldószerek polaritása a bevezetett szén-dioxid hatására megváltozik. A bevezetett szén-dioxidtól egyre apolárisabbá váló oldószer oldóképessége a poláris komponensek iránt lecsökken, így megkezdődik a poláris komponensek kiválása az oldatból. A módszer így optimalizálás után szelektív elválasztásra is lehetőséget teremt. Növényi kivonatok antiszolvens továbbfeldolgozásával a szakirodalom csak az utóbbi évtizedben kezdett el foglalkozni, és hazánkban ezek az első ilyen kísérletek. A termékeket az allantoin tartalmuk alapján minősítettem, melyhez HPLC módszert alkalmaztam.

szerző

  • Czeczon Zsombor
    Vegyészmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Székely Edit
    egyetemi docens, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

helyezés

II. helyezett