Regisztráció és bejelentkezés

Galagonya kivonatok készítése, elemzése, valamint szív és érrendszerre történő hatásának vizsgálata

Dolgozatom célja a hagyományos gyógynövényként ismert galagonya szív és érrendszerre történő hatásának vizsgálata egy olyan területen, amelyről tudomásunk szerint még nem készültek tanulmányok.

Évek óta fennálló probléma a baromfihús feldolgozó iparágazatban, hogy a lerövidített nevelési idő miatt az állatok szervezeti szilárdsága nem megfelelő. A feldolgozó üzemben – az állatvédelmi törvény előírásainak megfelelően - elektromos árammal kábítják el vágás előtt a baromfikat. Az áramütés hatására a mellcsúcsban, a belső filében a nem kellően kifejlődött, megerősödött hajszálerek megpattannak, bevérzéseket okoznak, amelyeket a piaci igényeknek megfelelően el kell távolítani. Az így keletkező mellnyesedék gazdasági értéke jóval alacsonyabb a legértékesebb húsrésznél, a mellfilénél. Célunk itatási kísérletekkel alátámasztani, hogy a szív és érrendszerre bizonyítottan jótékony hatásokkal rendelkező galagonya alkalmazásával csökkenthető a bevérzés mértéke.

Munkám során labor méretű Soxhlet, félüzemi Soxhlet és félüzemi szuperkritikus szén-dioxidos extrakciót végeztem. Az elkészített kivonatokat összehasonlítottam az elért kihozatal alapján, illetve analitikai vizsgálatokat végeztem a biológiailag aktív komponensek feltérképezésére. Mértem a kivonatok szabadgyökfogó képességét, polifenol-, flavonoid-, tannin- és zsírsavtartalmát. A szakirodalom alapján a szív és érrendszerre gyakorolt jótékony hatás nagy részben a polifenoloknak köszönhető. Az analitikai vizsgálatok során a polifenolok mennyisége az irodalmak alapján a vártnak megfelelő volt, azonban a flavonoidokat csak kis mennyiségben tartalmaztak a kivonatok, míg az extraktok antioxidáns hatása közepesnek mondható a referenciaként használt butil-hidroxi-toluolhoz képest.

Az itatási kísérlet során 100 csirkén vizsgáltuk a 96%-os etanol oldószerrel kivont félüzemi Soxhlet extraktból készített oldat hatását a bevérzés mértékére. Referenciaként 100 olyan csirkét használtunk, amelyeknek nevelési körülményei között az egyetlen számottevő különbség az itatott anyag volt.

Az itatási kísérletek eredményesnek bizonyultak, a Minőség ellenőrzési osztály által végigkövetett vizsgálatban láthatóan csökkent a bevérzés mértéke, illetve a keletkezett mellnyesedék mennyisége nagyjából háromszoros mértékű a kezeletlen csoport esetén.

Az itatási kísérletek eredményei alapján a galagonya alkalmazható csirkék esetében a mellhúsban keletkező bevérzés mértékének csökkentésére, azonban további kísérletek szükségesek a hatás növelésére, és a piacképes terméket eredményező formuláció kialakítására.

szerző

  • Kubovics Márta
    Vegyészmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Dr. Székely Edit
    egyetemi docens, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
  • Huszár György
    Termeltetési vezető, Taravis kft (külső)

helyezés

III. helyezett