Regisztráció és bejelentkezés

Cellulózéterek szálképezhetőségének vizsgálata váltóáramú elektrosztatikus szálképzéssel a spironolakton oldódásának gyorsítására

Az utóbbi évtizedek gyógyszerkutatásainak eredményeként egyre nagyobb számban kerülnek felfedezésre vízben gyengén oldódó hatóanyagok, mely nem kielégítő terápiás hatást eredményezhet a szervezetben. Szilárd diszperziókká formulálva ezeket a hatóanyagokat a kioldódás jelentősen javítható a hidrofil polimer hordozó és az amorf hatóanyag nagyobb oldhatóságának köszönhetően. A változatos szilárd diszperziós előállítási módszerek között ígéretes lehetőség az oldószeres elektrosztatikus szálképző technológiák alkalmazása, mely során egy polimer és a hatóanyag oldatából nagyfeszültségű elektrosztatikus erőtér hatására szálas szövedék képződik, így az amorf forma mellett a nagy fajlagos felület is az oldódást segíti.

Cseh kutatók nemrégiben rámutattak, hogy ha az elterjedten alkalmazott egyenáramú nagyfeszültségű áramforrást váltóáramra cseréljük, akkor az egyszerűbb szálgyűjtés mellett az elérhető termelékenység is megtöbbszöröződik [1]. Ennek ellenére a módszer felhasználását eddig jóval kevesebb közleményben vizsgálták.

Az előzőek alapján a kutatómunkám célja szálas amorf szilárd diszperziók előállítása volt váltóáramú oldószeres elektrosztatikus szálképzéssel a rossz vízoldhatóságú spironolakton modellhatóanyag kioldódásának gyorsítására, melyhez cellulóz éter alapú polimereket használtam fel. A cellulózéterek nagy jelentőséggel bírnak ’a gyógyszertechnológia területén’, mivel a forgalomban levő amorf szilárd diszperziós gyógyszerkészítmények kétharmadába ezeken a polimereken alapul. Váltóáramú oldószeres elektrosztatikus szálképzéssel azonban ez idáig nem dolgoztak fel ilyen típusú anyagokat.

Az alkalmazott segédanyagok helyes megválasztásának köszönhetően a többszörös termelékenység mellett is kiváló minőségű szálas terméket lehetett előállítani a cellulózéterek felhasználásával. A kristályossági vizsgálatok (DSC, XRD) kimutatták, hogy a hatóanyag amorf formában volt jelen a szálakban. A kioldódás vizsgálatok során a szálképzett amorf szilárd diszperziók figyelemre méltó javulást mutattak a kristályos hatóanyag és a forgalmazott spironolakton tabletta hatóanyag-leadásához képest. Az eredmények igazolják, hogy a váltóáramú oldószeres elektrosztatikus szálképzés alkalmas módszer lehet a nagy fajlagos felületű szilárd diszperziók gyógyszeripari előállítására.

[1] P. Pokorny, E. Kostakova, F. Sanetrnik, P. Mikes, J. Chvojka, T. Kalous, M. Bilek, K. Pejchar, J. Valtera, and D. Lukas, “Effective AC needleless and collectorless electrospinning for yarn production,” Phys. Chem. Chem. Phys., vol. 16, no. 48, pp. 26816–26822, 2014.

szerző

  • Farkas Balázs
    Gyógyszervegyész-mérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulensek

  • Dr. Balogh Attila
    tudományos segédmunkatárs, Szerves Kémia és Technológia Tanszék
  • Dr. Marosi György
    , Szerves Kémia és Technológia Tanszék
  • Dr. Nagy Zsombor Kristóf
    egyetemi adjunktus, Szerves Kémia és Technológia Tanszék