A foszfin-oxidok redukciójának jelentősége és megvalósítása
A foszfin-oxidok redukciójának jelentősége és megvalósítása
Urbanics Anita, Környezetmérnöki alapszak (BSc), IV. évf.
Témavezetők: Keglevich György egyetemi tanár
BME Szerves Kémia és Technológia Tanszék
Konzulens: Kovács Tamara doktoráns
BME Szerves Kémia és Technológia Tanszék
A homogén fázisú reakciók előtérbe kerülésével kiemelt kutatási területté vált az átmeneti-fém komplexekben alkalmazott foszfin-ligandumok szintézise és felhasználása. Az átmeneti-fém foszfin katalizátorokat főként homogén fázisú hidrogénezési és hidroformilezési reakciókban alkalmazzák.(1) Vinil-származékok hidroformilezésével nem-szteroid típusú gyulladásgátlók intermedierjei szintetizálhatók.(2) Továbbá tercier foszfinok reagensként történő alkalmazása elengedhetetlen különböző szerves kémiai szintézisekben (pl. Wittig-, Mitsonobu- és Appel- reakció). A reakciók során képződő foszfin-oxid melléktermék azonban regenerálás hiányában gazdaságossági és környezeti problémákat vet fel.
A foszfin-oxidok foszfinokká történő redukciójára, illetve azok regenerálására már korábban is számos próbálkozást tettek. A redukálószerek közül általában a szilán-vegyületek kiemelkedő fontossággal rendelkeznek, mivel velük a reakció jó termeléssel és sztereoszelektív módon valósítható meg. Kutatócsoportunkban nemrégiben egy környezetbarát megvalósítást dolgoztak ki heterociklusos foszfin-oxidok redukciójára különféle szilánvegyületekkel.(3)
TDK munkám során foszfin-oxidok redukcióját, illetve a foszfinok regenerálási lehetőségeit, többek között katalitikus ciklusokban történő újrahasznosítását vizsgáltam. Ennek során különféle szilánvegyületeket (PhSiH3, TMDS, PMHS) alkalmazva, foszfolán-, illetve foszfolén-oxidok P=O -csoportjának redukálását valósítottam meg, majd a képződő foszfolán/foszfoléneket szulfidokká alakítottam. A környezetbarát technikák előtérbe helyezése manapság egyre fontosabb szerepet kap. A reakciókat ennek tükrében mikrohullámú ill. hagyományos fűtéssel végeztük, oldószer alkalmazása nélkül, a reakciókörülmények optimalizálásával.
(1) Kollár, L.; Keglevich, G. Chem. Rev. 2010, 110, 4257.
(2) Collins, A. N.; Sheldrake, G. N.; Crosby, J. Chirality in Industry; Wiley: Chichester, 1992.
(3) Keglevich, G.; Kovács, T. Curr. Green. Chem. 2014, 1, 182.
szerző
-
Urbanics Anita
környezetmérnöki
nappali
konzulensek
-
Dr. Keglevich György
egyetemi tanár, Szerves Kémia és Technológia Tanszék -
Kovács Tamara
doktoráns, Szerves Kémia és Technológia Tanszék
