Spirooxindol-dihidropiridin-biszfoszfonátok és analógjainak előállítása
Kutatómunkám során célul tűztük ki új spirooxindol-dihidropiridin-biszfoszfonátok és spirooxindol-dihidropiridin-dikarboxilátok multikomponensű szintézisét. A célvegyületek három fontos farmakofór szerkezeti egységből (spirooxindol, dihidropiridin és biszfoszfonát vagy dikarboxilát) tevődnek össze, melyek számos biológiailag aktív vegyületben megtalálhatók és a gyógyászatban is nagy jelentőséggel bírnak.
Munkám első felében a spirooxindol-dihidropiridin-biszfoszfonátok előállítását különböző izatinok, primer aminok és -ketofoszfonátok Hantzsch-típusú reakciójával kívántuk megvalósítani mikrohullámú körülmények között. Először az izatin, butil-amin és dietil-(2-oxopropil)foszfonát modellreakcióját vizsgáltuk és optimalizáltuk. Ezt követően a reakciót különböző izatinokra (5-fluor-, 5-bróm-, 6-klór-, 7-trifluormetil-, illetve N-metilizatin), primer aminokra (anilin, etanolamin, ciklohexil-amin), valamint egy további -ketofoszfonátra [dimetil-2-oxopropil)foszfonát] kiterjesztve, új, az irodalomban nem ismert származékokat szintetizáltunk. Célunk volt a kapott termékek kipreparálása, valamint teljes analitikai jellemzése is. Továbbá kísérleteket tettünk a lehetséges reakcióutak feltérképezésére is.
Kísérleti munkám másik felében az előbb említett célvegyületek C-analógjait, a spirooxindol-dihidropiridin-dikarboxilátok szintézisét tanulmányoztuk. Az izatin, anilin és acetecetészter alapreakciójának optimalizálása során több intermedier keletkezését tapasztaltuk, így a reakció körülményeinek alapos változtatásával igyekeztünk a céltermékre nézve szelektívvé tenni a reakciót.
A kísérleteket 31P NMR spektroszkópiával, valamint tömegspektrométerrel kapcsolt kromatográfiás módszerrel (HPLC-MS) követtük, a termékeket flash oszlopkromatográfiás módszerrel tisztítottuk, szerkezetüket 1H és 13C NMR spektroszkópiás mérésekkel igazoltuk.
