Innovatív talajjavítás hulladékkal - Szabadföldi kísérletek vörösiszapos talaj hasznosítását célzó talajjavítási technológia kidolgozására
A talaj értékes kincsünk, melynek megóvása elsődleges fontosságú, hiszen a talajdegradáció és a talajszennyezés következtében egyre csökken talajaink tápanyagtartalma, detoxikáló képessége. A talajvédelem mellett az emberiség másik fontos feladata az egyre nagyobb mennyiségben keletkező hulladékok kezelése és hasznosítása.
TDK dolgozatom e két problémakörre épül: az ajkai vörösiszap katasztrófa területéről származó vörösiszapos talaj hasznosíthatóságát vizsgáltam és demonstráltam szabadföldön leromlott, rossz tápanyagellátottságú talaj javítását célozva.
Laboratóriumi technológiai kísérletek léptéknövelt folytatásaként, 2012. novemberében kisparcellás szabadföldi kísérletsorozat összeállítására került sor az .A.S.A. gyáli hulladéklerakóján, a szorítótöltést alkotó rossz minőségű altalajból. A kísérleti területen beállított 24 db 10 m2-es parcella közül - kutatómunkám során - nyolc parcellán a vörösiszappal kevert talaj szabadföldi elhelyezhetőségét vizsgáltam az altalajra terítve termékeny takaróanyagként, valamint a leromlott talajba különböző (5, 10, 20, 50 %) koncentrációkban bekeverve. A szabadföldi demonstráció során három mintavétel történt: a kísérlet indításakor, 5 hónappal valamint 1 évvel a kísérlet indítását követően.
A vörösiszapos talaj hatásának felméréséhez és nyomon követésére integrált metodikát alkalmaztam mely magában foglalta fizikai, kémiai, biológiai és ökotoxikológiai módszerek használatát is. A leromlott, tápanyaghiányos talaj tulajdonságainak változása alapján időben követve vizsgáltam és értékeltem a bekevert hulladékok hatását.
A fizikai-kémiai paraméterek közül vizsgáltuk a talaj textúráját, víztartóképességét, kémhatását, humusz- és tápanyagtartalmát, valamint a teljes és kioldható toxikus elemtartalmát. A biológiai aktivitás vizsgálatára szolgáló monitoring része volt az aerob heterotróf sejtszám és a gombaszám meghatározása, továbbá a mikrobiális szubsztráthasznosítás és a talajlégzés vizsgálata. A hulladékokkal javított talajok ökotoxikológiai vizsgálatára a bakteriális Aliivibrio fischeri lumineszcencia gátlási tesztet, Bacillus subtilis növekedésgátlási tesztet, Sinapis alba és Triticum aestivum gyökér- és szárnövekedés gátlási tesztet továbbá Folsomia candida letalitási vizsgálatot alkalmaztam.
A kockázatközpontú, problémára specifikus komplex metodika alkalmazásával lehetőség nyílt a konkrét talajra tett hulladék sorsát, hatását mérni a talajban a használatkor kitett konkrét receptorokkal. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az 5–10 % koncentrációban alkalmazott vörösiszapos talaj felhasználható talajjavításra: hozzáadása serkentő hatással volt a mikrobiális aktivitásra, javított a rossz minőségű altalaj kötöttségén, víztartóképességén, továbbá nem gyakorolt toxikus hatást az alkalmazott tesztorganizmusokra.
A konkrét szabadföldi demonstráció eredményeinek komplex – különböző technológiai alternatívákkal összevetett – értékelése azt mutatta, hogy a vörösiszappal kevert talaj alkalmazása hulladéklerakók letakarására, mind környezeti, mind technológiai és gazdasági hatékonyság szempontjából jó alternatívát jelent.
szerző
-
Csernyánszky Vera
környezetmérnöki
nappali
konzulens
-
Dr. Molnár Mónika
egyetemi docens, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
